A JP Morgan egy vagyont fizet a válságért

A JP Morgan és leányvállalatai kockázatos jelzálog-papírokat hozott forgalomba, amelyek nagyban hozzájárultak a 2008-as pénzügyi válság kialakulásához. A 13 milliárd dolláros kárrendezéssel elérik, hogy megszűnjenek a cég ellen folyó polgári perek.

A JPMorgan 13 milliárd dolláros kárrendezést fizet ki azért, hogy megszüntessék az ellene folyó polgári peres eljárásokat, amelyeket a 2008-as pénzügyi válságot megelőző derivatív ügyletei miatt indítottak - jelentette be kedden hivatalosan a legnagyobb vagyonnal rendelkező amerikai bank és az amerikai igazságügyi minisztérium.
A JPMorgan és az igazságügyi tárca egy hónappal ezelőtt kötött előzetes egyezséget a bedőlt kockázatos jelzálog-alapú ügyletekről. A megállapodást a minisztérium a legnagyobb kárrendezésnek minősítette, amelyet az Egyesült Államokban valaha is egyetlen entitással megkötöttek.
Noha a pénzintézet ellen a kifizetés fejében nem folyik majd polgári peres eljárás, a bank nem mentesül az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás alól, és az ellene egyéb ügyekben folytatott vizsgálatok sem állnak le. A bank felhívta rá a figyelmet, hogy a kormányzat nem találta nyomát bűncselekménynek.
Sajtójelentések szerint a megegyezést a JPM vezérigazgatója, Jamie Dimon kezdeményezte Eric Holder igazságügyi miniszternél, miután kiderült, a tárca egy sajtóértekezleten kívánja bejelenteni, hogy problémás ügyletek miatt több eljárás indul a bank ellen. A JPM és leányvállalatai kockázatos jelzálog-papírokat hozott forgalomba, amelyek nagyban hozzájárultak a 2008-as pénzügyi válság kialakulásához.

Sodródunk lefele, ami talán rosszabb a válságnál

Tiszta a lelkiismerete, de döntéshozóként erélyesebbnek kellett volna lennie a devizahitelezés miatt: bár kiabált, de homokot kellett volna szórni a gépezetbe - mondja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke. Nekiállt megírni történeteit abból a hat évből, amelyet élete egyik legnyomorúságosabb és egyben legizgalmasabb időszakának tart, de ez nemcsak az ő könyve lesz, hanem az akkori jegybank minden munkatársáé.

Fél évvel ezelőtt lemondott a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról. A jegybanktörvény azt megtiltja, hogy az első fél évben a hazai pénzügyi szférában helyezkedjen el az MNB volt elnöke, alelnöke, monetáristanács-tagja, de némasági fogadalmat nem ír elő. Az ön hangját nem lehetett hallani az elmúlt fél évben, miért?

hirdetés

Nemcsak én nem szólaltam meg gazdaságpolitikai, még kevésbé monetáris politikai kérdésekben, hanem Simor András volt elnök és Karvalits Ferenc volt alelnök sem, akik velem együtt a jegybank előző vezetését alkották. Mégpedig azért nem, mert úgy érezzük, nem elegáns visszaszólni, kívülről aktuális jegybanki döntéseket minősíteni.
Tanárként továbbra is a gazdaságpolitika közelében vagyok - az ELTE-n, az IBS-ben, a Corvinuson és szakkollégiumokban vannak óráim -, esettanulmányok keretében dolgozzuk fel a diákokkal a válság előtti és válság alatti monetáris politikai döntéseket. Olyan izgalmas monetáris tanácsbeli döntési helyzeteket boncolgatunk, amelyekben megosztott volt a szavazati arány. Az MNB-honlapról is letölthető információkból látszik, hogy ezekben az esetekben egyáltalán nem volt egyértelmű a helyzet megítélése - a tények gyakran ellentmondásos következtetések levonását tették lehetővé. Az az érdekes, hogy a diákok szimulációján ugyanazok a dilemmák merültek fel, mint amelyekkel mi is küzdöttünk ezeken az üléseken. Még a szavazati arány is úgy alakult eddig a tanórákon (eddig már két ilyen alkalom volt), mint akkoriban a jegybankban. Ez is azt mutatja, hogy nincs egyértelmű döntés, nincs tuti megoldás.