Közvetlen okai - 3.rész

A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is „túlfűtött” piacon. Ekkor kezdtek csődbe menni az ingatlanirodák, és később a bankok, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Mindez persze hatással van a bankközi piacokra is, hiszen azok befagytak, és a bankok csak magas kockázati felárral voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani. A bankcsődökről érkező folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erőteljesebben megrendült, nem szívesen adnak kölcsön egymásnak, sőt, már magánszemélyeknek sem.

A gazdasági növekedést a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. Az utóbbi időben azonban az USA-ban a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelből folyt. Nem csupán ingatlanokat, de tartós fogyasztási cikkeket (autót, elektronikai cikkeket), gyakorlatilag szinte mindent meg lehetett kapni hitelre. A bankcsődök és az egyre gyakrabban érkező negatív hírek hatására viszont egyre nehezebb lett hitelhez jutni, ami a fogyasztásra is negatív hatással van. Ugyanakkor, ha például kevesebb autót vesznek az emberek (mert nem kapnak rá hitelt), akkor kevesebbet is kell gyártani, vagyis a fogyasztás csökkenése magával hozza a termelés csökkenését is, ami a munkanélküliség növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet.

Ráadásul a pénzpiacok a világgazdasági folyamatok közül talán a „leginkább globalizáltak”, központi szerepben pedig éppen az USA található.

Közvetlen okai - 2.rész

Emellett megjelentek új termékek is, amelyekkel szintén lehetett növelni a profitot. A válság igazi okának ilyen termékek, a CDO-k és a CDS-ek elterjedté válását tekinthetjük. Mindez egy olyan eszköz volt, ami a bankok és a befektetők profitjának növekedését segítette elő, hiszen egy új termékfajtával, a CDS-el lehetett kereskedni, és abból növekedést elérni. A CDS-ek piaca nem szabályozott piac, hiszen az állami szabályok nem követték a piac változását, nem kapcsolódott ehhez a termékfajtához különösebb szabályozás. A CDS (credit default swap) lehetővé teszi, hogy a hitelek kockázatát át lehet származtatni. A vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. Ezek a CDS-ek csomagokban történő árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz volt felmérni a termék valós kockázatát, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte.

A másik termék a CDO, ami mögött hitelek vagy kötvények állnak, a vevő (befektető) átvállalja a banktól az adott csomag kockázatát. Ez az eladó banknak azért jó, mert így még több hitelt képes kihelyezni.

Mindezek az átláthatatlan kereskedések vezettek oda, hogy a rendszer alappillérének, az ingatlanáraknak a csökkenése felborította a rendszert, ami a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához vezetett.

Közvetlen okai - 1.rész

Az Egyesült Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénznek” is köszönhető volt, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az elmúlt évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése miatt nem tartottak attól, hogy az adósok nem tudják majd visszafizetni a hiteleket.

Az is ösztönözte a bankokat, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt, erre az alapfeltételezésre épült minden további termék. Ez azt jelenti, hogy a modell csak addig volt működőképes, ameddig az ingatlanok értéke felfelé ment. Ha véletlenül valaki nem tudta visszafizetni a hitelt, a bank akkor is jól járt, hiszen az eredetinél magasabb áron tudta értékesíteni az ingatlant. Egyre szélesebb rétegek vettek fel hiteleket az Egyesült Államokban.

Ezzel párhuzamosan a bankok között is megindult egyfajta hitelezési verseny. A bankok egymással versenyezve egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „megbízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt, egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak, hiszen csak így lehetett a múlt évi növekedést felülmúlni.

2008-2009-es válság okai - 2.rész

A válság legfőbb oka, hogy a hitelpiac telítődése miatt a hitelező bankok figyelme a másodrendű (subprime) adósok felé fordult,akik a régi hitelezési politikában nem vettek volna fel hitelt. Ezért új marketing módszerekkel valahogyan rá kellett őket venni arra, hogy vegyenek fel hitelt, hiszen a banknak is bevételhez kell jutnia valahogyan. Amerikában több évtizedes gyakorlata van a hitelből történő vásárlásnak, amely során a ház, autó, hajó vagy egyéb nagy értékű fogyasztási cikk a hitel fedezete. Ha a vevő fizetésképtelenné válik, akkor jön a behajtó a bank vagy a kereskedő megbízásából, és a fedezetet nyújtó ház, autó, hajó, ékszer stb. mellett még további értékeket foglal le és visz el, amíg a kötelezettség összegét ki nem teszik a lefoglalt dolgok. Természetesen mindazok, akik hitelfelvevőként túlvállalták magukat, és ilyen helyzetbe kerültek, veszítettek. Mivel a hitel kihelyezési (pénzpiaci) versenye egyre élesebbé vált, így az amerikai belső piac első komolyabb recessziós hatása azonnal megtette hatását. Ennek következtében jelentős nagyságrendet ugrott a bázis évekhez képest a „beragadt” ingatlanok és a „rossz” hitelek száma. Ez a nagyságrend már az ingatlanpiac számtalan ágon keresztbiztosított rendszerét sem tudta meggátolni a beomlástól, amely láncreakcióval vonta maga után a pénzügyi és üzleti folyamatban résztvevő bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket, pénzügyi és ingatlanalapokat. A válság gyorsan továbbterjedt más gazdasági ágazatok felé is.

2008-2009-es válság okai - 1.rész

A 2008-as hurrikán „szezon” és a korábbiak, legyen az a 2007-es vagy a 2005-ös, átlagosan erősebb viharokkal járt, a károk nagy városokat is elértek. A trópusi ciklonok Florida, Louisiana, Mississippi, Alabama területeit is pusztították, letarolva teljes lakónegyedeket. Az ötös erősségű Katrina hurrikán New Orleans városának jelentős hányadát romba döntötte. A házakat a déli államokban nehezebb biztosítani a természeti csapások kockázata miatt.

A gyenge gazdasági helyzet változhat a 2008-as amerikai elnökválasztást követően, ha már nem a kampányba helyezik a pénzt a politikusok, stabilabb gazdaság jöhet létre Amerikában. Hatalmas összegeket emésztett fel az amerikai elnökválasztási kampány. Hatalmas továbbá az USA katonai költségvetése. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak. Ráadásul az iraki háború kapcsán az amerikaiak még mindig jelen vannak Irakban és az afganisztáni háború még mindig tart

2008–2009-es gazdasági világválság

A 2008–2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válság‎ból alakult ki.

Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-válság (a sajtónyelvben subprime-válság) az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozik. Szűk minőségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai. Nouriel Roubini már 2006-ban figyelmeztetett a kialakuló problémákra és Soros György is 2007 folyamán sokszor nyilatkozott a növekvő problémával kapcsolatban.

2007 folyamán közel 1,3 millió amerikai ingatlan volt ingatlanárverés tárgya, ez a 2006-os adatokhoz képest 79% emelkedést jelentett. A főbb bankok, gazdasági intézmények, pénzintézetek a világon hozzávetőlegesen 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget szenvedtek el2008. július 17-ig. Amikor világossá vált, hogy az amerikaiakat pénzügyi válság érte, az elemzők ottani, helyi problémaként emlegették, mely az amerikai ingatlanpiacot sújtja. Azonban a válság hamar kiterjedt az egész világra.

Az Európai Bizottság szerint a válság következtében az eurózónában 2009-ben szinte teljesen leáll, 0,1%-os lesz a gazdasági növekedés. Az egész EU-ban pedig 0,2% . Az eurózóna 2008-ban recesszióba került: 2008 második és harmadik negyedévében 0,2%-kal csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye, ilyenre még sohasem volt példa. Az IMF prognózisa szerint 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, de a feltörekvő országok gazdasági növekedése is lassul. Elemzők szerint 2009-ben hazánkban 1%-kal esik vissza a gazdaság.

Agrárválság Magyarországon

Hazánk legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, amely a korabeli kivitel 70%-át bonyolította; éppen ezért érintette igen érzékenyen a gazdaságot a külkereskedelmi cserearányromlás mellett a Magyarországon különösen nagyra nyíló agrárolló. Mivel a válság túltermelési válság volt, a világpiac összehúzódását okozta, nehéz volt értékesíteni a magyar gabonát és lisztet, amit Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnereinek (Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország, Németország) felerősödő protekcionizmusa csak tovább nehezített.



Ismert tény, hogy a túltermelési válság a mezőgazdaságban mindig árcsökkenést eredményez. A válság a magyarországi búzaátlagárakat 1934 elejére mélypontra süllyesztette (az 1928-as 30pengő/mázsa átlagárról 10pengő/mázsa alá), ami az egész világon példátlannak számított, csak az argentínai árszínvonal volt hasonlóan alacsony. Az alacsonyabb árak alacsonyabb bevételeket eredményeztek, ami a gépesítés és a műtrágyahasználat csökkenéséhez és ezáltal a terméseredmények romlásához vezetett.

A válság alatt a mezőgazdasági termelők rendkívüli mértékben eladósodtak. 1931-ben életbe lépett az adósvédelem, amely megakadályozta az eladósodott gazdaságok tömeges csődjét. Ezek a gazdaságok helyzetük javulása folytán 1935-36-ban megkezdhették adósságaik törlesztését. Az állam különféle módokon segítette őket: külön alapot hoztak létre a mezőgazdaság támogatására, melyből finanszírozták többek között az ún. boletta-rendszert (ártámogatás), a vasúti fuvarkedvezményeket, a termelési eszközök árának csökkenését, az értékesítési támogatásokat. A gazdavédelmi program egészen 1941-ig működött.