Öt éve omlott a fejünkre a rendszer

Ma öt éve, a Lehman Brothers akkora sokkot okozott a piacokon, melyet piaci szereplő már nagyon régen nem. 2008 szeptember 15-én a Lehman csődöt jelentett, és olyan folyamatokat indított el, melynek következményeit még ma is viselik a gazdasági szereplők, valamint a világ bármely pontján élő emberek is.

Napra pontosan öt évvel ezelőtt történt, ami alapvetően változtatta meg a mindennapokat, az esemény, ami nem csak óriási sokkot, és törést okozott a pénzügyi életben, hanem szinte teljesen megbénította a pénzpiaci szereplőket, majd később milliókat tett munkanélkülivé, és végül földönfutóvá. A Lehman-csőd.

Ahelyett, hogy (véleményünk szerint a lehetetlenre vállalkozva) megpróbálnánk minden egyes apró részletét bemutatni napjaink talán legfontosabb eseménysorozatának, inkább átfogó, és egyben érdekes képet szeretnénk adni az olvasók számára, hogyan is zajlott le a folyamat, milyen tényezők vezettek a válsághoz, és melyek voltak azok a legfontosabb dátumok, amik végül kulcsfontosságúnak bizonyultak.

Barroso: Ez a válság más

A világot sújtó válság nem ciklikus, hanem strukturális, ezért még nem érdemes várni a végét José Manuel Barroso szerint.

Bár vannak biztató jelek, nem lehet elégedetten hátradőlni, a válságnak nincs vége - jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban elmondott évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke.
A korábban nagy piaci nyomás alatt álló országok immár olcsóbban, alacsonyabb kamatok mellett tudnak kötvényeket kibocsátani, és a bizalom is erősödik. A kilábalás már feltűnt a láthatáron, de továbbra is figyelemre és fegyelmezettségre van szükség, mert "egy fecske nem csinál nyarat" - értékelte a helyzetet José Manuel Barroso.
"Egyetlen jó (gazdasági) negyedév nem jelenti azt, hogy kikerültünk a gazdasági viharzónából, de azt bizonyítja, hogy jó úton járunk" - mondta a bizottsági elnök. Barroso az elmúlt évek eseményeit összefoglalva megjegyezte: a pénzügyi válság Amerikából indult 2008-ban, de Európa "felvette a kesztyűt", és azóta sok olyan dolog történt, ami öt éve elképzelhetetlennek tűnt.
A pénzügyi szektor alapvető átalakuláson esett át, a kormányok hatékonyabban működnek együtt, és 700 milliárd eurót fordítottunk a válságba került országok visszahúzására a szakadék széléről - vázolta Barroso az eredményeket, e legutóbbit a valaha volt legnagyobb stabilizációs kísérletnek nevezve.
Gazdasági szempontból a bizottság elnöke a bankunió megteremtését nevezte az első és legfontosabb feladatnak. Barroso hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a bankok megmentésének, szanálásának költségeit ne az adófizetők állják, most az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozására kell összpontosítani.
Barroso azt is leszögezte, hogy az EU minden eszközét beveti, de kiemelte, hogy nem minden eszköz van uniós szinten, vagyis a tagállamoknak is van tennivalójuk az ügyben. A bizottság elnöke szerint sok mindent lehet és kell is még tenni az európai parlamenti választások előtt.
"Most nem szabad bedobni a törülközőt, hanem feltűrt ingujjal kell nekilátni a munkának" - hangsúlyozta José Manuel Barroso, aki szerint ez a válság az igazi stresszteszt Európa számára.
"Senki ne gondolja, hogy utána majd minden úgy lesz, mint régen (...), aki így vélekedik, az téved. Ez a válság most más. Ez nem ciklikus válság, hanem strukturális válság" - nyomatékosította a bizottság portugál vezetője. A brüsszeli testület első embere arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad egyes tagállamokra mutogatni és pellengérre állítani államokat a válság kialakulásának vagy elmélyülésének felelőseiként.

A G20-csúcson eldőlhet Szíria sorsa

Kétnapos G20-csúcs kezdődik csütörtökön. Szentpéterváron eredetileg azért gyűltek össze a világ vezető politikusai, hogy megoldást találjanak a világ gazdasági problémáira, de mindenki a Szíria elleni fellépésre és a Putyin-Obama vitára kíváncsi.

Oroszországban megkezdődött a G20-csoport állam és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája a világgazdasági helyzet áttekintése. Csütörtökre Gazdasági növekedés és globális gazdaság címmel hirdettek meg vitát, és a várakozások szerint a pénteki zárónyilatkozatban konkrét elképzeléseket vázolnak fel a válságból való kilábalásról, a munkahelyek megőrzéséről és az adóreformról. A legfejlettebb gazdaságú országok és az Európai Unió képviselői külön-külön is tanácskoznak, és a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök programja különösen sűrűnek ígérkezik: négyszemközt találkozik Hszi Csin-Ping kínai államfővel és Abe Sindzo japán kormányfővel, majd az európai Unió képviseletében Enrico Letta olasz miniszterelnökkel.
Mivel a szíriai rendezés nem része a hivatalos programnak, külön tárgyalásokon esik majd szó az amerikai beavatkozásról, ezt azonban a jelek szerint sokkal égetőbb problémának tartják a világ vezető politikusai, mint az eredeti tervekben meghirdetett válságrendezési stratégiákat. A legnagyobb jelentőségű Putyin és Barack Obama amerikai elnök megbeszélése, amelynek fő témája a szíriai katonai beavatkozás lesz. Külön, dedikált Putyin-Obama találkozó nem lesz, de "így vagy úgy", biztosan leül egymással beszélni a két államfő - ezt az orosz elnök szóvivője jelentette be.