A következő tíz évben világszerte hatszázmillió munkahelyet kellene létrehozni a társadalmi béke fenntartása érdekében - közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, amelynek legújabb felmérése azt mutatja: a gazdasági válság miatti munkanélküliség különösen a 15 és 24 év közötti korosztályt sújtja.
Idén világszerte 200 millióra emelkedik a nyilvántartott munkanélküliek száma, ami 27 milliós növekedés a világméretű gazdasági válságot megelőző időszakhoz képest - közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az ILO felmérése szerint az országok túlnyomó többségében a foglalkoztatottság messze elmarad a 2008-ban elmélyült válság előtti szinttől. A legfejlettebb ipari államok közül csupán Ausztráliában és Németországban sikerült növelni a munkaviszonyban állók arányát a válságot megelőző időszakhoz képest, minden más fejlett országban a globális recesszió előtti szint alatt vagy azon a szinten áll a foglalkoztatottság.
A válság különösen nagy erővel sújtja a 15 és 24 év közötti korosztályt. A regisztrált munkanélküliek száma ebben a korcsoportban az idén várhatóan 74,8 millió lesz, ami 4 milliós növekedés 2007-hez, a válság előtti utolsó teljes évhez viszonyítva. A fiatalkori munkanélküliséget csupán három fejlett ipari országban - Ausztriában, Németországban és Svájcban - sikerült visszaszorítani a 2007-es szint alá.
A szervezet a szerdán kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon mutatja be új felmérését, amelyből a Spiegel című német hírmagazin ismertetett részleteket vasárnap megjelent számában. E szerint a munkaügyi szervezetnél azzal számolnak, hogy a következő tíz évben világszerte összesen 600 millió munkahelyet kellene létrehozni a társadalmi béke fenntartása érdekében.
2012. január 22., vasárnap
2012. január 20., péntek
Az euró szétesését és kiábrándító évet várnak Londonban
A londoni City vezető elemzői szerint kiábrándító év lesz a 2012-es, a legtöbb elemzőház az euróövezet korlátozott formájú felbomlására számít már idén, de van olyan intézet, amely 99 százalékig biztos abban, hogy az euróövezet 10 éven belűl teljesen szétesik.
Az eddig megtett intézkedések ellenére továbbra is "valós lehetőség" az euróövezet összeomlása - vélekedtek pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - februárra szóló, Londonban pénteken hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában úgy fogalmaz, hogy a harmadik évébe lépő európai pénzügyi válság előreláthatóan "az idén is a katasztrófa szélén tartja a világgazdaságot".
Az elmúlt hetekben tapasztalt piaci hangulati kilengések "kellemetlen módon" hívták fel a figyelmet arra, hogy az európai vezetők által eddig tett intézkedések "közel sem elégségesek" azoknak a repedéseknek a befoltozására, amelyek széteséssel fenyegetik a valutauniót. A válság megoldását célzó válaszlépések továbbra is "lassúak, bürokratikusak és hiányosak" - áll az EIU pénteki elemzésében. A ház elemzői közölték: változatlanul "valós lehetőségnek" tartják az euróövezet összeomlását, és 40 százalékos esélyt adnak arra, hogy a valutaunió két éven belül felbomlik.
A ház szerint 2012 "kiábrándító év" lesz a legtöbb ország számára, és "potenciálisan katasztrofális" esztendőnek is bizonyulhat, ha az euróövezet szétesik. Más nagy londoni házak is most már jelentős eséllyel jósolják az euróövezet legalább korlátozott formájú felbomlását, és azt sem zárják ki, hogy a folyamat még az idén elkezdődik.
Az eddig megtett intézkedések ellenére továbbra is "valós lehetőség" az euróövezet összeomlása - vélekedtek pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - februárra szóló, Londonban pénteken hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában úgy fogalmaz, hogy a harmadik évébe lépő európai pénzügyi válság előreláthatóan "az idén is a katasztrófa szélén tartja a világgazdaságot".
Az elmúlt hetekben tapasztalt piaci hangulati kilengések "kellemetlen módon" hívták fel a figyelmet arra, hogy az európai vezetők által eddig tett intézkedések "közel sem elégségesek" azoknak a repedéseknek a befoltozására, amelyek széteséssel fenyegetik a valutauniót. A válság megoldását célzó válaszlépések továbbra is "lassúak, bürokratikusak és hiányosak" - áll az EIU pénteki elemzésében. A ház elemzői közölték: változatlanul "valós lehetőségnek" tartják az euróövezet összeomlását, és 40 százalékos esélyt adnak arra, hogy a valutaunió két éven belül felbomlik.
A ház szerint 2012 "kiábrándító év" lesz a legtöbb ország számára, és "potenciálisan katasztrofális" esztendőnek is bizonyulhat, ha az euróövezet szétesik. Más nagy londoni házak is most már jelentős eséllyel jósolják az euróövezet legalább korlátozott formájú felbomlását, és azt sem zárják ki, hogy a folyamat még az idén elkezdődik.
2012. január 18., szerda
Hetek alatt kilábalhat a válságból Magyarország
Gyorsan a saját kezébe veheti a sorsát Magyarország, és megoldódhat a válság az Erste bankcsoport vezetője szerint. Andreas Treichl úgy véli, a kormánynak csak akarnia kell a megoldást.
Andreas Treichl, az Erste bankcsoport vezérigazgatója szerint Magyarország maga okozta a válságot magának, de "most ugyanígy igen gyorsan saját kezébe vehetné a sorsát, és négy hét alatt mindent meg tudna változtatni. A kormánynak csak akarnia kell" - jelentette ki a bankvezető a német Handelsblattnak adott interjújában, amelyet az osztrák APA hírügynökség idézett.
"Orbán kormányfőnek csak egyszerűen a Nemzetközi Valutaalap és az EU segítségét kellett volna kérnie, és minden másképp alakult volna" - hangsúlyozta Treichl, aki szerint a magyar gazdaság alapvető mutatói rendben vannak. Ezért az Erste bank vezetője teljességgel meg van győződve arról, hogy "Magyarország túljut jelenlegi válságán."
Bankjával kapcsolatban rámutatott, hogy a Magyarországról való kivonulás nem jön szóba. "Az Erste Magyarországon nem tíz évre építette fel tevékenységét, amely után távozik. Elköteleződésünk egy ország iránt a következő 150 évre szól" - idézte Treichl szavait az APA.
A bankvezető szerint az államcsőd "biztosan nem lenne egyszerű helyzet", de egy olyan részleges adósságelengedést, mint amelyre például Görögország törekszik, az Erste Bank meg tudna emészteni".
Andreas Treichl, az Erste bankcsoport vezérigazgatója szerint Magyarország maga okozta a válságot magának, de "most ugyanígy igen gyorsan saját kezébe vehetné a sorsát, és négy hét alatt mindent meg tudna változtatni. A kormánynak csak akarnia kell" - jelentette ki a bankvezető a német Handelsblattnak adott interjújában, amelyet az osztrák APA hírügynökség idézett.
"Orbán kormányfőnek csak egyszerűen a Nemzetközi Valutaalap és az EU segítségét kellett volna kérnie, és minden másképp alakult volna" - hangsúlyozta Treichl, aki szerint a magyar gazdaság alapvető mutatói rendben vannak. Ezért az Erste bank vezetője teljességgel meg van győződve arról, hogy "Magyarország túljut jelenlegi válságán."
Bankjával kapcsolatban rámutatott, hogy a Magyarországról való kivonulás nem jön szóba. "Az Erste Magyarországon nem tíz évre építette fel tevékenységét, amely után távozik. Elköteleződésünk egy ország iránt a következő 150 évre szól" - idézte Treichl szavait az APA.
A bankvezető szerint az államcsőd "biztosan nem lenne egyszerű helyzet", de egy olyan részleges adósságelengedést, mint amelyre például Görögország törekszik, az Erste Bank meg tudna emészteni".
2012. január 16., hétfő
Valószínűleg már tavaly recesszióban volt a brit gazdaság
Az utolsó negyedévre valószínűsített recesszió után 2012-ben is visszaesést várnak a brit gazdaságban londoni elemzők. Helyzetértékelésük szerint az euróövezet jelenlegi formájában nem marad fent hosszú távon.
A brit gazdaság valószínűleg már recesszióban van, és 2012 egészét is jó eséllyel recesszióban tölti - jósolták hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők, jóllehet ez a vélekedés nem egyöntetű a city elemzői közösségében. Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) befektetők számára hétfőn összeállított prognózisa szerint a cég azzal számol, hogy Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - már a tavalyi utolsó negyedévben visszacsúszott a recesszióba.
A ház közgazdászai közölték: az eddigi, 0,7 százalékos idei brit gazdasági növekedést valószínűsítő előrejelzésükkel szemben már 0,4 százalékos éves GDP-visszaesést várnak, de ha az euróövezeti fejlemények "különösen kedvezőtlen irányt vesznek", a brit gazdaság teljesítménye a cég becslése szerint akár 1,1 százalékkal is eshet 2012-ben. Az új prognózishoz fűzött 22 oldalas részletes elemzésben a CEBR szakértői egyértelművé teszik, hogy a "különösen kedvezőtlen" fejlemények alatt az euróövezet felbomlását értik, és e forgatókönyv megvalósulását "nagyon valószínűnek" tartják. A CEBR nem először ad hangot annak a véleményének, hogy az euróövezet jó eséllyel nem marad fenn jelenlegi formájában.
A ház a világgazdaság idei évére összeállított, minap Londonban ismertetett előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos valószínűséget lát "legalább egy, de inkább több" tagország távozására az euróövezetből már 2012 végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.
A brit gazdaság valószínűleg már recesszióban van, és 2012 egészét is jó eséllyel recesszióban tölti - jósolták hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők, jóllehet ez a vélekedés nem egyöntetű a city elemzői közösségében. Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) befektetők számára hétfőn összeállított prognózisa szerint a cég azzal számol, hogy Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - már a tavalyi utolsó negyedévben visszacsúszott a recesszióba.
A ház közgazdászai közölték: az eddigi, 0,7 százalékos idei brit gazdasági növekedést valószínűsítő előrejelzésükkel szemben már 0,4 százalékos éves GDP-visszaesést várnak, de ha az euróövezeti fejlemények "különösen kedvezőtlen irányt vesznek", a brit gazdaság teljesítménye a cég becslése szerint akár 1,1 százalékkal is eshet 2012-ben. Az új prognózishoz fűzött 22 oldalas részletes elemzésben a CEBR szakértői egyértelművé teszik, hogy a "különösen kedvezőtlen" fejlemények alatt az euróövezet felbomlását értik, és e forgatókönyv megvalósulását "nagyon valószínűnek" tartják. A CEBR nem először ad hangot annak a véleményének, hogy az euróövezet jó eséllyel nem marad fenn jelenlegi formájában.
A ház a világgazdaság idei évére összeállított, minap Londonban ismertetett előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos valószínűséget lát "legalább egy, de inkább több" tagország távozására az euróövezetből már 2012 végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.
2012. január 13., péntek
Nagyon aggódik Magyarország miatt az EKB elnöke
Az Európai Központi Bank vezetője szerint több aggályukat is eloszlatta már Magyarország, de továbbra is maradtak fenntartásaik a jegybankra gyakorolt nyomás miatt. Mario Draghi szerint ezért "nagyon aggódnak", és úgy látják, hogy a magyar kormány lépései nincsenek összhangban az EU szellemiségével.
"Magyarországról azt kell mondanom, hogy tényleg nagyon aggódunk" - mondta csütörtök esti sajtótájékoztatóján az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Mario Draghi az után beszélt Magyarországról, hogy beszámolt az EKB kamatdöntéséről, amelyben az euróövezeti kamatszintet változatlanul hagyták.
Az elnök azt mondta, hogy az EKB nagyon ügyel minden olyan jelre, amely azt mutatja, hogy Magyarország nyomást gyakorol a döntéshozó testületekre. "Azt gondolom, hogy ez a nyomás nincs összhangban az Európai Unió alapszerződésének szellemével" - mondta Draghi a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.
Draghi hozzátette: "A [magyar] központi bank függetlenségével kapcsolatban az aggodalmaink egy része megoldódott, de egy másik részük továbbra is megmaradt." Végül kijelentette: "El akarom mondani, hogy még mindig aggódunk."
A Reuters a beszámolóban emlékeztet arra, hogy az EU és az IMF korábban azért szakította meg a jövőbeni IMF-hitelről szóló tárgyalást, mert a jegybankról szóló új magyar törvényt az európai joggal ellentétesnek tartotta. A hírügynökség szerint Budapest azóta megpuhította az álláspontját több vitatott törvény ügyében is, és a magyar delegáció már el is utazott Washingtonba, hogy előkészítse a tárgyalásokat az IMF-fel. Az Európai Bizottság ugyanakkor szintén további aggodalmakat hangoztat, és a jövő héten dönt arról, hogy indít-e jogi eljárást Magyarország ellen.
"Magyarországról azt kell mondanom, hogy tényleg nagyon aggódunk" - mondta csütörtök esti sajtótájékoztatóján az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Mario Draghi az után beszélt Magyarországról, hogy beszámolt az EKB kamatdöntéséről, amelyben az euróövezeti kamatszintet változatlanul hagyták.
Az elnök azt mondta, hogy az EKB nagyon ügyel minden olyan jelre, amely azt mutatja, hogy Magyarország nyomást gyakorol a döntéshozó testületekre. "Azt gondolom, hogy ez a nyomás nincs összhangban az Európai Unió alapszerződésének szellemével" - mondta Draghi a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.
Draghi hozzátette: "A [magyar] központi bank függetlenségével kapcsolatban az aggodalmaink egy része megoldódott, de egy másik részük továbbra is megmaradt." Végül kijelentette: "El akarom mondani, hogy még mindig aggódunk."
A Reuters a beszámolóban emlékeztet arra, hogy az EU és az IMF korábban azért szakította meg a jövőbeni IMF-hitelről szóló tárgyalást, mert a jegybankról szóló új magyar törvényt az európai joggal ellentétesnek tartotta. A hírügynökség szerint Budapest azóta megpuhította az álláspontját több vitatott törvény ügyében is, és a magyar delegáció már el is utazott Washingtonba, hogy előkészítse a tárgyalásokat az IMF-fel. Az Európai Bizottság ugyanakkor szintén további aggodalmakat hangoztat, és a jövő héten dönt arról, hogy indít-e jogi eljárást Magyarország ellen.
2012. január 11., szerda
Elkeseredettek a magyar vállalkozók
A válság kezdete óta a legalacsonyabb értékre süllyedt a K&H kkv bizalmi indexe. A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei megtépázták a hazai vállalkozások bizalmát. Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe szerint is tovább csökkent a hazai kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma.
A K&H Banknak a hazai kis- és középvállalkozások várakozásait jelző bizalmi indexe 18 pontot csökkent tavaly a negyedik negyedévben, s ezzel mínusz 44 pontra süllyedt. Ez a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték, a hazai vállalkozások bizalma - a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken.
A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei "megtépázták" a hazai vállalkozások bizalmát, az országosan reprezentatív, 700 cégvezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb esését szenvedte el. Az elmúlt év negyedik negyedévében csupán az uniós pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magában foglalja a kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő egy évben. Jelenleg a vezetők csupán négy százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik leginkább negatívan, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
Nem bíznak a jövőben a kkv szektor cégvezetői
Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe szerint is tovább csökkent a hazai kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011. második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012 első negyedévében 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index.
Minden tíz cégvezető közül hét negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél évben. A válaszadók 37 százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít. A cégvezetők mindössze tíz százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).
A vállalatvezetők 38 százaléka látja úgy, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz. További 12 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Összesen minden második kkv-vezető számít a kereslet csökkenésére a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest.
A kis- és közepes vállalkozások 73 százalékának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők bő egynegyede szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 34 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.
Vállalata gazdálkodási területén a cégek hattizede számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét. A vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Ez megelőzte a még szintén erős visszafogó erővel bíró belföldi kereslethiányt is. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg egyharmaduk vállalata hitelt venne fel valamely pénzintézettől.
A K&H Banknak a hazai kis- és középvállalkozások várakozásait jelző bizalmi indexe 18 pontot csökkent tavaly a negyedik negyedévben, s ezzel mínusz 44 pontra süllyedt. Ez a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték, a hazai vállalkozások bizalma - a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken.
A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei "megtépázták" a hazai vállalkozások bizalmát, az országosan reprezentatív, 700 cégvezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb esését szenvedte el. Az elmúlt év negyedik negyedévében csupán az uniós pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magában foglalja a kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő egy évben. Jelenleg a vezetők csupán négy százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik leginkább negatívan, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
Nem bíznak a jövőben a kkv szektor cégvezetői
Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe szerint is tovább csökkent a hazai kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011. második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012 első negyedévében 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index.
Minden tíz cégvezető közül hét negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél évben. A válaszadók 37 százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít. A cégvezetők mindössze tíz százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).
A vállalatvezetők 38 százaléka látja úgy, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz. További 12 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Összesen minden második kkv-vezető számít a kereslet csökkenésére a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest.
A kis- és közepes vállalkozások 73 százalékának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők bő egynegyede szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 34 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.
Vállalata gazdálkodási területén a cégek hattizede számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét. A vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Ez megelőzte a még szintén erős visszafogó erővel bíró belföldi kereslethiányt is. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg egyharmaduk vállalata hitelt venne fel valamely pénzintézettől.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)