Hatása Európában-Németország

Németország már a válság kirobbanása előtt 5 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezett, aminek a felét, 2,5 milliárdot a jóvátétel fizetésére fordítottak. Sok történész a magas munkabérekben látja a gazdasági problémák forrását, aminek hatására folyamatosan veszített aranytartalékaiból az ország. 1931 júliusában nem sokkal a Creditanstalt bejelentése után csődbe ment a Darmstädter- und Nationalbank. A Jegybank nem tudott az aranypénzrendszer miatt segíteni a bankon, így július 13-án bankszünnapot rendeltek el. A márka konvertibilításának megszüntetése mellett a kormány fizetési moratóriumot is hirdetett. Franciaország ajánl hitelt Németországnak, de ezt politikai feltételhez kötötte, amit a németek nem fogadnak el a „sértődöttségi politika” miatt aminek a célja a versailles-i békerendszer újratárgyalása. Végül az USA után Németországot sújtotta a leginkább a válság, ezért is erősödhettek meg annyira a szélsőséges pártok.