Gazdasági világválság

Eléri a kétszázmilliót idén a munkanélküliek száma a világon

2012-01-22T15:51:00.000-08:00

A következő tíz évben világszerte hatszázmillió munkahelyet kellene létrehozni a társadalmi béke fenntartása érdekében - közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, amelynek legújabb felmérése azt mutatja: a gazdasági válság miatti munkanélküliség különösen a 15 és 24 év közötti korosztályt sújtja.
Idén világszerte 200 millióra emelkedik a nyilvántartott munkanélküliek száma, ami 27 milliós növekedés a világméretű gazdasági válságot megelőző időszakhoz képest - közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az ILO felmérése szerint az országok túlnyomó többségében a foglalkoztatottság messze elmarad a 2008-ban elmélyült válság előtti szinttől. A legfejlettebb ipari államok közül csupán Ausztráliában és Németországban sikerült növelni a munkaviszonyban állók arányát a válságot megelőző időszakhoz képest, minden más fejlett országban a globális recesszió előtti szint alatt vagy azon a szinten áll a foglalkoztatottság.

A válság különösen nagy erővel sújtja a 15 és 24 év közötti korosztályt. A regisztrált munkanélküliek száma ebben a korcsoportban az idén várhatóan 74,8 millió lesz, ami 4 milliós növekedés 2007-hez, a válság előtti utolsó teljes évhez viszonyítva. A fiatalkori munkanélküliséget csupán három fejlett ipari országban - Ausztriában, Németországban és Svájcban - sikerült visszaszorítani a 2007-es szint alá.

A szervezet a szerdán kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon mutatja be új felmérését, amelyből a Spiegel című német hírmagazin ismertetett részleteket vasárnap megjelent számában. E szerint a munkaügyi szervezetnél azzal számolnak, hogy a következő tíz évben világszerte összesen 600 millió munkahelyet kellene létrehozni a társadalmi béke fenntartása érdekében.

Az euró szétesését és kiábrándító évet várnak Londonban

2012-01-20T14:52:00.000-08:00

A londoni City vezető elemzői szerint kiábrándító év lesz a 2012-es, a legtöbb elemzőház az euróövezet korlátozott formájú felbomlására számít már idén, de van olyan intézet, amely 99 százalékig biztos abban, hogy az euróövezet 10 éven belűl teljesen szétesik.

Az eddig megtett intézkedések ellenére továbbra is "valós lehetőség" az euróövezet összeomlása - vélekedtek pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - februárra szóló, Londonban pénteken hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában úgy fogalmaz, hogy a harmadik évébe lépő európai pénzügyi válság előreláthatóan "az idén is a katasztrófa szélén tartja a világgazdaságot".

Az elmúlt hetekben tapasztalt piaci hangulati kilengések "kellemetlen módon" hívták fel a figyelmet arra, hogy az európai vezetők által eddig tett intézkedések "közel sem elégségesek" azoknak a repedéseknek a befoltozására, amelyek széteséssel fenyegetik a valutauniót. A válság megoldását célzó válaszlépések továbbra is "lassúak, bürokratikusak és hiányosak" - áll az EIU pénteki elemzésében. A ház elemzői közölték: változatlanul "valós lehetőségnek" tartják az euróövezet összeomlását, és 40 százalékos esélyt adnak arra, hogy a valutaunió két éven belül felbomlik.

A ház szerint 2012 "kiábrándító év" lesz a legtöbb ország számára, és "potenciálisan katasztrofális" esztendőnek is bizonyulhat, ha az euróövezet szétesik. Más nagy londoni házak is most már jelentős eséllyel jósolják az euróövezet legalább korlátozott formájú felbomlását, és azt sem zárják ki, hogy a folyamat még az idén elkezdődik.

Hetek alatt kilábalhat a válságból Magyarország

2012-01-18T11:53:00.000-08:00

Gyorsan a saját kezébe veheti a sorsát Magyarország, és megoldódhat a válság az Erste bankcsoport vezetője szerint. Andreas Treichl úgy véli, a kormánynak csak akarnia kell a megoldást.

Andreas Treichl, az Erste bankcsoport vezérigazgatója szerint Magyarország maga okozta a válságot magának, de "most ugyanígy igen gyorsan saját kezébe vehetné a sorsát, és négy hét alatt mindent meg tudna változtatni. A kormánynak csak akarnia kell" - jelentette ki a bankvezető a német Handelsblattnak adott interjújában, amelyet az osztrák APA hírügynökség idézett.

"Orbán kormányfőnek csak egyszerűen a Nemzetközi Valutaalap és az EU segítségét kellett volna kérnie, és minden másképp alakult volna" - hangsúlyozta Treichl, aki szerint a magyar gazdaság alapvető mutatói rendben vannak. Ezért az Erste bank vezetője teljességgel meg van győződve arról, hogy "Magyarország túljut jelenlegi válságán."

Bankjával kapcsolatban rámutatott, hogy a Magyarországról való kivonulás nem jön szóba. "Az Erste Magyarországon nem tíz évre építette fel tevékenységét, amely után távozik. Elköteleződésünk egy ország iránt a következő 150 évre szól" - idézte Treichl szavait az APA.

A bankvezető szerint az államcsőd "biztosan nem lenne egyszerű helyzet", de egy olyan részleges adósságelengedést, mint amelyre például Görögország törekszik, az Erste Bank meg tudna emészteni".

Valószínűleg már tavaly recesszióban volt a brit gazdaság

2012-01-16T05:55:00.000-08:00

Az utolsó negyedévre valószínűsített recesszió után 2012-ben is visszaesést várnak a brit gazdaságban londoni elemzők. Helyzetértékelésük szerint az euróövezet jelenlegi formájában nem marad fent hosszú távon.

A brit gazdaság valószínűleg már recesszióban van, és 2012 egészét is jó eséllyel recesszióban tölti - jósolták hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők, jóllehet ez a vélekedés nem egyöntetű a city elemzői közösségében. Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) befektetők számára hétfőn összeállított prognózisa szerint a cég azzal számol, hogy Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - már a tavalyi utolsó negyedévben visszacsúszott a recesszióba.

A ház közgazdászai közölték: az eddigi, 0,7 százalékos idei brit gazdasági növekedést valószínűsítő előrejelzésükkel szemben már 0,4 százalékos éves GDP-visszaesést várnak, de ha az euróövezeti fejlemények "különösen kedvezőtlen irányt vesznek", a brit gazdaság teljesítménye a cég becslése szerint akár 1,1 százalékkal is eshet 2012-ben. Az új prognózishoz fűzött 22 oldalas részletes elemzésben a CEBR szakértői egyértelművé teszik, hogy a "különösen kedvezőtlen" fejlemények alatt az euróövezet felbomlását értik, és e forgatókönyv megvalósulását "nagyon valószínűnek" tartják. A CEBR nem először ad hangot annak a véleményének, hogy az euróövezet jó eséllyel nem marad fenn jelenlegi formájában.

A ház a világgazdaság idei évére összeállított, minap Londonban ismertetett előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos valószínűséget lát "legalább egy, de inkább több" tagország távozására az euróövezetből már 2012 végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.

Nagyon aggódik Magyarország miatt az EKB elnöke

2012-01-13T21:57:00.000-08:00

Az Európai Központi Bank vezetője szerint több aggályukat is eloszlatta már Magyarország, de továbbra is maradtak fenntartásaik a jegybankra gyakorolt nyomás miatt. Mario Draghi szerint ezért "nagyon aggódnak", és úgy látják, hogy a magyar kormány lépései nincsenek összhangban az EU szellemiségével.

"Magyarországról azt kell mondanom, hogy tényleg nagyon aggódunk" - mondta csütörtök esti sajtótájékoztatóján az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Mario Draghi az után beszélt Magyarországról, hogy beszámolt az EKB kamatdöntéséről, amelyben az euróövezeti kamatszintet változatlanul hagyták.

Az elnök azt mondta, hogy az EKB nagyon ügyel minden olyan jelre, amely azt mutatja, hogy Magyarország nyomást gyakorol a döntéshozó testületekre. "Azt gondolom, hogy ez a nyomás nincs összhangban az Európai Unió alapszerződésének szellemével" - mondta Draghi a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.

Draghi hozzátette: "A [magyar] központi bank függetlenségével kapcsolatban az aggodalmaink egy része megoldódott, de egy másik részük továbbra is megmaradt." Végül kijelentette: "El akarom mondani, hogy még mindig aggódunk."

A Reuters a beszámolóban emlékeztet arra, hogy az EU és az IMF korábban azért szakította meg a jövőbeni IMF-hitelről szóló tárgyalást, mert a jegybankról szóló új magyar törvényt az európai joggal ellentétesnek tartotta. A hírügynökség szerint Budapest azóta megpuhította az álláspontját több vitatott törvény ügyében is, és a magyar delegáció már el is utazott Washingtonba, hogy előkészítse a tárgyalásokat az IMF-fel. Az Európai Bizottság ugyanakkor szintén további aggodalmakat hangoztat, és a jövő héten dönt arról, hogy indít-e jogi eljárást Magyarország ellen.

Elkeseredettek a magyar vállalkozók

2012-01-11T05:59:00.000-08:00

A válság kezdete óta a legalacsonyabb értékre süllyedt a K&H kkv bizalmi indexe. A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei megtépázták a hazai vállalkozások bizalmát. Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe szerint is tovább csökkent a hazai kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma.

A K&H Banknak a hazai kis- és középvállalkozások várakozásait jelző bizalmi indexe 18 pontot csökkent tavaly a negyedik negyedévben, s ezzel mínusz 44 pontra süllyedt. Ez a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték, a hazai vállalkozások bizalma - a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken.

A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei "megtépázták" a hazai vállalkozások bizalmát, az országosan reprezentatív, 700 cégvezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb esését szenvedte el. Az elmúlt év negyedik negyedévében csupán az uniós pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.

A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magában foglalja a kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő egy évben. Jelenleg a vezetők csupán négy százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik leginkább negatívan, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.

Nem bíznak a jövőben a kkv szektor cégvezetői

Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe szerint is tovább csökkent a hazai kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011. második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012 első negyedévében 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index.

Minden tíz cégvezető közül hét negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél évben. A válaszadók 37 százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít. A cégvezetők mindössze tíz százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).

A vállalatvezetők 38 százaléka látja úgy, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz. További 12 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Összesen minden második kkv-vezető számít a kereslet csökkenésére a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest.

A kis- és közepes vállalkozások 73 százalékának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők bő egynegyede szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 34 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.

Vállalata gazdálkodási területén a cégek hattizede számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét. A vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Ez megelőzte a még szintén erős visszafogó erővel bíró belföldi kereslethiányt is. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg egyharmaduk vállalata hitelt venne fel valamely pénzintézettől.

2008.December 23-tól 29-ig

2010-12-22T16:01:00.000-08:00

December 23.

Lengyelország 975 millió dollár értékű hitelt kap a Világbanktól. A Világbank közlése szerint: „Miközben a külső feltételek megnehezedtek és egyértelművé vált, hogy Lengyelország nem érzéketlen minderre, a Világbank megbízik a kormányzat gazdaságpolitikájában.” Emellett a lengyel jegybank az elemzők által várt 50 bázispont helyett, 75 bázisponttal 5 százalékra csökkentette irányadó rátáját.

Az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának teljesítménye 0,5 százalékkal zsugorodott. Évesítve szintén, a 2008. harmadik negyedévében, áll a ma közétett értékelésben. Szintén az USA-ban novemberben 8,6 százalékkal csökkent a használt lakások eladása, mint egy hónappal korábban, de az új lakásokra is tovább csökkent a kereslet: az évesített tényadat 407 ezer egység lett, míg a korábbi októberi adatot 433 ezerről 419 ezerre módosította a Kereskedelmi Minisztérium.

2008. októberben a magyar külkereskedelmi forgalom: exportban 7, importban 6 százalékkal csökkent, mint egy évvel korábban, miközben 2008. január–októberben a kivitel 6, a behozatalé 7 százalékkaka haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

A BUX 2,4%-ot esett: a MOL 4,6, az OTP 2,4, a Richter 3,6, az Egis 2,2 százalékot menetelt lefelé. A Magyar Telekom 0,2%-ot emelkedett. A régiós tőzsdéken: a lengyel WIG 20 0,2, a cseh PX 3,2, az orosz RTS 3,8, az osztrák ATX 1,2 százalékot emelkedett.

December 23–27.

A karácsony következtében a piacokon nem tapasztalható nagy forgalom, szintén az ünnepek miatt nem érkeznek gazdasági kimutatások a legtöbb helyről.

December 29.

A francia gazdaság egyelőre nem süllyedt recesszióba: a harmadik negyedévben 0,1 százalékos növekedett az ország GDP-je a második negyedévhez képest – a francia statisztikai hivatal által ma nyilvánosságra hozott végleges adatok szerint.

A BUX 1,93 százalékos csökkenéssel zárt: a MOL árfolyama 4,61 százalékkal, az OTP részvények ára 1,75 százalékkal, a Magyar Telekom 2 százalékkal, az Egis 0,3 százalékkal esett a kereskedés alatt. A Richter 0,9%-ot emelkedett.

2008.December 15-től 22-ig

2010-12-14T13:55:00.000-08:00

December 15.

A svéd Electrolux közleménye szerint több mint 3 ezer embert bocsát el, akiknek az elküldését már az idén megkezdik. A leépítés negatívan érintheti a közel 5 ezer embert foglalkoztató magyarországi leányvállalatát is.

A harmadik negyedévben 6,8 százalékra mérséklődött a bolgár GDP növekedés a második negyedéves 7,1 százalékról, de még ez az érték is meghaladja a statisztikai hivatal által előzetesen becsült 5,6 százalékos növekedési ütemet.

A Pápai Hús Zrt. állami garancia mellett 5,5 milliárd forint hitelt is kap 15 éves futamidőre – jelentette be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Új történelmi mélypontjára gyengült az angol font az euróval szemben, több mint 90 pennyt kellett adni egy euróért. A deviza leértékelődése mögött a brit recesszió további súlyosbodása áll, továbbá, hogy az új adatok szerint tovább csökkentek a lakásárak decemberben.

A BUX 1,6%-os eséssel zárta a kereskedést: az OTP 1,4, a MOL 0,2, a Richter 4, a Magyar Telekom 0,5, az Egis pedig 0,2 százalékot menetelt lefelé. A régiós piacokon: a lengyel WIG 20 2,3, a cseh PX 1,6, az orosz RTS 5,7 százalékot esett.

December 16.

Mind az ukrán, mind az orosz gazdaságról hírek érkeztek. Azonos év azonos hónapjához viszonyítva az ukrán GDP novemberben 14,4%-kal esett vissza, az ukrán gazdasági minisztérium 3,5-4 százalékos növekedéssel számol éves szinten 2008-ban. Szintén azonos év azonos hónapjához viszonyítva az orosz ipari termelés 8,7%-kal csökkent. 2008 első 11 hónapjában az orosz ipari termelés mindössze 3,7 százalékkal növekedett, míg 2007 azonos időszakában a növekedés még 6,3 százalék volt.

2,1 milliárd dolláros nettó veszteségről számolt be a Goldman Sachs a negyedik negyedévre vonatkozólag, erre nem volt példa, mióta jelentéseket ad ki, azaz 1999 óta. Az elemzők sem számítottak erre: a kamatkiadásokkal csökkentett bevételt 662 millió dollárra becsülték, míg az mínusz 1,58 milliárd dollárra rúgott a negyedévben.

Az Eurostat közlése szerint 2008 harmadik negyedévben, 1995 óta folytatott gyűjtése során először, csökkent a foglalkoztatottak száma az euróövezetben. A foglalkoztatottság 0,1 százalékkal, 80 ezer fővel esett vissza, 146,1 millióra.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mai bejelentése szerint törvényben rögzítenék a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogkörének kibővítését.

A BUX 0,4%-os csökkenéssel zárta a napot: az OTP 0,9, a Richter 2,4 százalékot emelkedett, míg a MOL 3,6, az Egis 2,2, a Magyar Telekom 0,4 százalékos értékcsökkenést szenvedett el.

December 19.

Az USA államfője hivatalosan is bejelentette, hogy a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagból, az autószektorba is pumpálnak pénzt, a kiszivárgott híreknek megfelelően összesen 17,4 milliárd dollárt. Ebből 13,4 milliárd dollár hamarosan elérhető lesz a Chrysler és a General Motors számára. A Ford nyilatkozata szerint, a jelenlegi körülmények között mentőcsomag nélkül is tudja folytatni működését.

December 20.
Wiki letter w.svg Erről a napról még nincsenek adataink. Segítse te is a megírásában!

December 21.

Az USA után (lásd: december 19.), a kanadai kormány és Ontario 3,29 milliárd dollárnyi hitelt kíván nyújtani a detroiti hármak (Chrysler, General Motors, Ford) kanadai leányvállalatainak. Ontario tartomány 1,3, a kanadai kormány pedig 2,7 milliárd kanadai dollárnyi hitelt nyújt a detroiti autógyártók kanadai leányvállalatainak.

December 22.

Az előzetes várakozásoknál sokkal nagyobb, 7,5 milliárd euró (10,5 milliárd dollár) értékű pénzügyi segítséget kap Lettország az IMF-től és az EU-tól. A csomaghoz az IMF egy 27 hónapos készenléti hitel keretében 2,4 milliárd dollárt is biztosít. A lett parlament még december 12-én elfogadta azt a megszorító csomagot, amely többek között 15%-os közalkalmazotti bércsökkentést tartalmazott és a csomag megszerzéséhez volt szükséges. A 7,5 milliárd euró több helyről gyűlik össze:

* 3,1 milliárd eurós hitelt kap az Európai Uniótól
* 1,7 milliárd eurót kap a Nemzetközi Valutaalaptól
* 400 millió eurót kap a Világbanktól
* A maradék összeget pedig a skandináv országok adják (Dánia, Norvégia, Svédország)

A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal 10,5-ről, 10 százalékra mérsékelte irányadó kamatlábát, a Monetáris Tanács mai ülésén. Ezzel már az október 22-ei 300 bázispontos emelés felét visszavették.

„A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendenciáknak megfelelően – tovább mérséklődhet, és a monetáris politika számára releváns horizonton jóval a 3 százalékos cél alá kerülhet. Emellett a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat, a gazdaság jövőre várható visszaesését 2010-ben csak lassú élénkülés követheti.

A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az ország megítélésének októberben megfigyelt radikális romlása után a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik.

A nemzetközi környezetben végbement kedvezőtlen folyamatok tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé.

A Monetáris Tanács a várható gazdasági lassulással és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet.”

– Közlemény a Monetáris Tanács 2008. december 22-i üléséről
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács

A BUX 1%-os emelkedéssel zárt: az OTP és a MOL 0,4, a Magyar Telekom 0,9, az Egis 3 százalékos eséssel zárt. A Richter 5,5%-ot emelkedett. A lengyel WIG 20 1,9%-ot csökkent, az orosz RTS 3,6%-kal került feljebb, a cseh PX 0,2, az osztrák ATX pedig 3%-kal emelkedett.

2008.December 10-től 13-ig

2010-12-08T23:28:00.000-08:00

December 10.

A most kijött adatok szerint Kína exportja 2,2%-kal esett vissza novemberben (évesített szinten). Ami óriási meglepetés, mivel az elemzők 15%-os emelkedést vártak. Az export ilyen mértékű csökkenésére 1999 óta nem volt példa. Kína importja is 17,9%-kal zuhant (az elemzők itt is nagyot tévedtek: 12%-os emelkedést vártak), erre az ország történetében még nem volt példa.

A mai kormánydöntés értelmében a magyar kormány 100-150 milliárd forintot pumpál a gazdaságba, azáltal, hogy az állami/uniós támogatások összegének 40 százalékát előlegként a szerződéskötés után 15 nappal megkapják a támogatottak. A pénzből elsősorban cégek, másodsorban önkormányzatok és civil szervezetek kapnak majd.

A BUX 0,3%-os pluszban zárt: az OTP 2,4%-ot, a Magyar Telekom 0,9%-ot emelkedett. A MOL 0,4, a Richter 1,4 százalékot ment lefelé. A régiós tőzsdéken: a cseh PX 2,5, az osztrák ATX 1,3, az orosz RTS 2,2 százalékos értéknövekedéssel zárt; míg a WIG 20 kevesebb, mint 1 százalékkal, de esett.

December 11.

A Nemzetközi Energiaügynökség már csak mindössze 85,8 millió hordóra becsüli az egész világ idei átlagos napi kőolajfogyasztását, napi 350 ezer hordóval kevesebbre, mint novemberben becsülte, és 0,2 százalékkal kevesebbre a tavalyi fogyasztásnál. Az IEA csütörtökön megjelent, decemberi olajpiaci felmérése szerint a világ kőolajfogyasztása csökken, erre 25 éve nem volt példa.

A most kijött adatok szerint az USAban 3,8 százalékkal kevesebbet költöttek az emberek, mint októberben, erre 5 éve nem volt példa. Októberben is 1,5 százalékkal esett vissza a forgalom. A visszaesés nem csak kevesebb vásárlást jelent, hanem azt is, hogy az árak csökkennek, illetve a vevők az olcsóbb árukat vesznek. Továbbá az olaj árának esése is komoly szerepet játszott az érték kialakulásában.

Az amerikai képviselőháza 231-170 arányban elfogadta a három nagy autógyár (General Motors, Ford, Chrysler) megmentésére vonatkozó javaslatot, de a kért 34 milliárd dollárnyi segítséget helyett csak 14 milliárd dollárt adnak. A Ford csak hitelkeretet kért, de a General Motorsnak és Chryslernek azonnali segítségre van szüksége. Bár a javaslat még a Szenátus elfogadására vár, ahol a republikánus többség következtében kétséges az átmenetele.

Az orosz gazdasági miniszterhelyettes nyilatkozata szerint az idei évi átlagos orosz GDP-növekedési ütem még a legutóbbi hivatalos, 6,8%-os előrejelzésnél is alacsonyabb lesz. A Goldman Sachs 2009-ben 0,5%-os éves átlagos bővülést vetít előre Oroszországnak az idei 6,2% után. A Consensus Economics novemberi előrejelzése 4,0% volt 2009-re. A Danske Bank is csak 2,5%-os bővüléssel számol egy friss térségi elemzésében.

December 12.

A Szenátus a várakozásokkal ellentétben nem szavazta meg az amerikai autógyárakat megsegíteni kívánó csomagot. Az érintett autógyártók összeomlottak a hírre, a General Motors 36, a Ford pedig 15%-ot esett a nyitás előtti kereskedésben. De az ázsiai autógyárak is megsínylették az elutasítást: a Honda 12,5, a Toyota 10,1%-ot zuhant, míg a Hyundai 6,7, a Kia 6,4%-kal értékelődött le. A dollár pedig 13 éves mélypontra esett a japán jennel szemben.

Valószínűleg az orosz gazdasági prognózisok és az autó-mentőcsomag elutasítása következtében szinte az egész világon estek a tőzsdék, így a BUX is 5,5%-os mínuszban zárt. A nap vesztese egyértelműen az OTP volt, a bankpapírok 10 és fél százalékkal értékelődtek le. A MOL 6, a Magyar Telekom 3,5, a Richter 2,7 százalékot esett. A régiós tőzsdéken: a lengyel WIG 20 3,6, a cseh PX 2,9, az orosz RTS pedig 2,7%-ot esett.

December 13.

A Fidesz a hétfői parlamenti szavazáson támogatni fogja az úgynevezett bankmentő csomagot (lásd: november 6.) – mondta Varga Mihály a Fidesz évadzáró választmányi ülésén.

2008.December 5-től 9-ig

2010-12-03T13:19:00.000-08:00

December 5.

A Vegyépszer Építő és Szerelő Zrt. elküldi dolgozóinak több mint egynegyedét, 250 embert.

Ismét 30 kopejkával szélesítette az orosz deviza, a rubel dollárból és euróból álló devizakosarához viszonyított árfolyamát, ami 1%-os leértékelésnek felel meg. Már múlt héten is két hasonló lépésre kényszerült az orosz jegybank. Az USA Munkaügyi Minisztériuma bejelentette, hogy a várt 350 ezernél sokkal több, 533 ezer munkahely szűnt meg az országban, így a munkanélküliség az októberi 6,5-ről, 6,7 százalékra emelkedett, ez 1993 októbere óta a legmagasabb érték. Legutóbb 1974-ben csökkent ennyivel a munkahelyek száma az Amerikai Egyesült Államok ban.

41 dollárra csökkent az olaj ára.

A legjobb esetben 1%-kal, míg a legrosszabb esetben 4%-kal esik vissza jövőre a német gazdaság teljesítménye – mondta német Bild napilapnak adott, ma megjelent interjújában a Deutsche Bank vezető közgazdásza.[192]

A BUX valószínűleg a német GDP-hír hatására is 2,7%-os eséssel zárt: az OTP részvényei 2,8%-kal estek, a MOL részvényei pedig 3%-kal.

December 6.

Barack Obama, az USA leendő elnöke még hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy 2,5 millió munkahelyet teremt vagy őriz meg 2011-ig. Most azonban egyes részleteit is kiadta. Elsőként a középületek energiafogyasztásának korszerűsítését támogatná. Az új munkahelyeket, elsősorban kormányzati beruházásokkal hoznának létre. „Egyszerű szabályt fogunk alkalmazni: felhasználod vagy elveszíted”, jelentette ki Obama az állami támogatásokkal kapcsolatban. Továbbá, mikor januárban átveszi a hivatalát, a Kongresszus által azonnal sürgetni fogja a cselekvést. „Tettekre van szükségünk, tettekre most”, mondta (az amerikai munkanélküliségről tegnap kijött rossz adatok lásd eggyel feljebb).

Nem megerősített hírek szerint az Amerikai Egyesült Államok három nagy autógyártó vállalata: a General Motors, a Ford Motor és a Chrysler 15-17 milliárd dollár áthidaló hitelt kaphat. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a General Motors forgalma 41 százalékkal, a Fordé 31-gyel, a Chrysleré 47-tel csökkent. Az áthidaló hitelt a Kongresszus az energiatakarékos járművek fejlesztésének támogatására félretett összegből finanszírozná.

December 8.

A Magyar Nemzeti Bank rendkívüli kamatcsökkentést hajtott végre: 50 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, ami így 10,50%-ra esett. A döntésüket a „2008. október 22-i rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelést alátámasztó körülmények jelentős megváltozásával” indokolták.

„Az európai jegybankok a reálgazdasági teljesítményhez és az inflációhoz kapcsolódó, egyértelműen lefelé mutató kockázatok alapján jelentős kamatcsökkentésekről döntöttek az elmúlt héten. A közelmúltban a hazai gazdaság kockázati megítélése javult, a külső finanszírozásához kapcsolódó korábbi bizonytalanságok – a nemzetközi hitelcsomagnak, a bejelentett költségvetési kiigazításnak és az államháztartás kiadásait korlátozó törvény elfogadásának is köszönhetően – számottevően csökkentek. ”

– Az MNB közleménye

A BUX pontosan 1%-os emelkedéssel zárt: az indexet egyértelműen az OTP húzta felfelé, a vállalat részvényei 5,6%-ot emelkedtek; a MOL 2,7 százalékos értékcsökkenéssel zárt; a Richter részvények értéke nem változott; az Egis 0,4, a Magyar Telekom 2,1 százalékot emelkedett.

December 9.

A most kijött negyedéves számítások alapján Magyarország GDP-je 2008 harmadik negyedévében a naptári hatással kiigazítva 0,7%-os, növekedést mutat. Ráadásul a növekedés motorja a mezőgazdaság volt (a mezőgazdaság 50% felett növekedett), ami gyakorlatban, azt jelenti, hogy a múlt évi rossz, után most pedig kiváló időjárásnak köszönhetően jó termés lett. Ezzel szemben a gazdaság minden más nagy szektora recesszióba került (lásd: a képen).

A magyar mellett más országok gazdaságáról is érkeztek hírek: a japán gazdaság 0,1 százalékkal esett vissza a harmadik negyedévben; jövőre pedig várhatóan az osztrák gazdaság 0,3, a finn gazdaság 0,5 százalékkal esik vissza. Az orosz gazdaság teljesítménye 7,5%-ról 6,2%-ra lassul a harmadik negyedévben.

A BUX 1,8%-os emelkedéssel zárta a napot: az OTP 0,6, a MOL 3,8, százalékos emelkedéssel zárt. A régiós tőzsdék közül: az osztrák ATX 5,3%-ot, a lengyel WIG 20 1,9%-ot, az orosz RTS 1.5%-ot emelkedett, a cseh PX 1%-ot esett.

2008.December 1-től 4-ig

2010-11-29T19:15:00.000-08:00

December 1.

A National Bureau of Economic Research (Nemzeti Gazdaság-kutató Hivatal) hivatalosan is bejelentette, hogy az USA gazdasága már 2007 decembere óta recesszióban van, 1930 óta nem volt ekkora válság az országban (ez mellesleg alátámasztja Nouriel Roubini feltevéseit).
50 dollár alá csökkent az olaj ára, mivel az OPEC ülésén a várakozások ellenére nem döntött a kitermelés csökkentéséről.

A Raiffeisen Zentralbank három negyedéves profitja 32 százalékkal, 403 millió euróra esett, a vállalat részvényenkénti profitja 116,1 euróról 74,9-re esett.

Svédország is recesszióba süllyedt: az előző két negyedévben 0,1%-kal esett vissza az ország GDP-je.

Lettország 5 milliárd eurót kér az IMF-től és az EU-tól; ebből 3 milliárdot gazdasági támogatásra, 2 milliárdot a költségvetési hiány mérsékelésére fordítanának.[57]

A BUX 2%-os mínuszban zárt: az OTP 0,8%-ot esett, a nap közben 3%-os emelkedést is mutatott, egy piaci pletykának köszönhetően, mely szerint az orosz állami Szberbank felvásárolná a vállalatot. A MOL 3,2%-ot veszített az értékéből. A régiós indexek között a BUX igen jól teljesített, legtöbbjük nagyobb eséssel zárta a napot. A forint euróárfolyama a hétvégi 258-ös szint után 262 körül állapodott meg.

December 2.

Németország kormánya a recesszió ellenére sem kívánja csökkenteni az adóit, jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Az uniós tagállamok legtöbbjének, így hazánknak is Németország a legnagyobb gazdasági partnere, ezért egy elhúzódó recesszió rosszul érintené az egész EU-s gazdaságot.

Veres János pénzügyminiszter szerint Magyarországnak is lehetőséget jelent, az európai uniós gazdaságélénkítő csomag (lásd: november 26.), a miniszter szerint elsősorban az export növekedésére lehet majd számítani, mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A BUX 1%-os emelkedéssel zárt: az OTP 5,6%-ot emelkedett, a MOL 1,5%-ot esett a mai kereskedés alatt. A régiós részvényindexek közül a BUX emelkedése volt az egyik legmagasabb, csak a lengyel WIG 20 volt képes megelőzni.

December 3.

Novemberben 250 ezerrel esett vissza a magánszektorbeli munkahelyek száma, derült ki az ADP cég tanulmányából.

Az USA szolgáltató szektorának beszerzését mérő ISM index az októberi 44,4 pont után, az elemzők által várt 42 pont helyett 37,3 pontra csökkent, ilyen alacsony értékre még sohasem volt példa (1997-óta tesznek közre adatokat).

Novemberben 16 éves mélypontra estek vissza az amerikai autóeladások, a tegnapi adatok szerint: a 3 nagy autógyártó (Ford, General Motors, Chrysler) 30%-os visszaesésről számolt be az előző év azonos időszakához viszonyítva.[181] A rossz helyzetben lévő General Motors és Ford leányvállalatai eladásával próbál pénzhez jutni: a General Motors a svéd Saabot, a Ford a Volvót kívánja eladni.

A Credit Suisse szerint a magyar GDP 2008-ban 1,5%-kal fog nőni, 2009-ban pedig 1-2%-kal csökken majd. A lengyel gazdasággal kapcsolatban is pesszimisták maradtak az elemzők, akik szerint idén 5%-kal fog nőni a GDP, de jövőre ez is visszaesik 2,6%-ra.

A BUX 0,2%-os eséssel zárt: az OTP 6,3%-ot esett, ezzel jóval alulteljesítette a régiós bankpapírokat; a MOL-nak 2,3 százalékkal növekedett az értéke. A régiós indexek közül: a lengyel WIG 20 2,2, a cseh PX 0,4, az osztrák ATX 2,4, az orosz RTS pedig 2,5 százalékot esett.

December 4.

Ismét kamatot vágtak több helyen Európában: az Európai Központi Bank a november 6-ai fél százalékos kamatvágása után ma 75 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, így az 2,5%-ra csökkent[184]; a svéd jegybank is 175 bázisponttal kamatcsökkentést hajtott végre, így az alapkamat 2%-ra csökkent; továbbá a Bank of England is 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, tehát a brit alapkamat az 1950-es évek óta a legkisebbre, 2%-ra csökkent.

A BUX 1,9%-kal emelkedett: az OTP 3,4%-ot, a MOL 0,6%-ot erősödött. A régiós részvények közül a lengyel WIG 20 3,8, a cseh PX 2,8 százalékot menetelt fölfelé. Az orosz RTS 0,6%-os mínuszban zárt.

2008.November 25-től 30-ig

2010-11-22T03:05:00.000-08:00

November 25.

Óriási mértékű, 800 milliárd dolláros (kb. 20 7656 000 000 000 forint) eszközvásárlási, illetve hitelezési programot jelentett be a Fed. A program több csomagból tevődik össze:

* 200 milliárd dollár értékű kölcsön nyújt az eszközfedezetű értékpapírok (ABS-eket) birtokló személyeknek.
* 500 milliárd dollár értékben Fannie Mae, Freddie Mac és Ginnie Mae által kibocsátott jelzálog-fedezetű értékpapírokat vásárol.
* 100 milliárd dollár értékben megvásárolja ugyanezen ügynökségek közvetlen kötelezettségeit.

A hírre a világ tőzsdéi azonnal emelkedni kezdtek.

Litvánia minszterelnöke Andrius Kubilius bejelentette, hogy az ország jövőre 1,5%-os recesszóba kerül.

Az amerikai mentőcsomagnak is köszönhetően, mind az itthoni, mind a régiós részvények közt az emelkedés volt a jellemző: a BUX 2,1%-os, a cseh PX 3,2%-os, az orosz RTS pedig 10,7%-os, a lengyel WIG 20 1,7%-os, a cseh PX 3,2-os, az osztrák ATX pedig 2%-os emelkedéssel zárt. Az OTP 3,4, a MOL 3,2 százalékot erősödött.

November 26.

Az előzetes kiszivárgott adatokkal ellentétben jóval nagyobb, nem 130, hanem 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot jelentett be az Európai Bizottság. Ez az összeg az uniós GDP 1,5%-a. A csomagból 170 milliárdot az egyes tagállamok között osztanának szét, a maradék 30 milliárdot pedig Európai Beruházási Bank és maga a bizottság kapná meg. A pénz 2009-ben kerülhet be a gazdaságba, azért, mert ekkor várható a legnagyobb visszaesés az uniós gazdaságokban. A csomagot az EU állam- és kormányfői a december 11.-12. csúcstalálkozójukon fogadhatják majd el.

A General Motors árfolyama 64%-kal, a Fordé 32%-kal erősödött, annak következtében, hogy a Deutsche Bank elemzője szerint nagy az esély az állami mentőcsomag elfogadására.

Rekordszintre emelkedett az USA államcsődjének a kockázata: az ötéves amerikai államkötvények CDS spreadje 52 bázispontra emelkedett, a tegnapi 50-ről.

A BUX 0,5%-os mínuszban zárt: az OTP 2,5, a MOL 1,5 százalékos mínuszban zárt. A régiós piacok közül csak a lengyel WIG-20 és a cseh PX tudott emelkedni. Az orosz tőzsde 5%-os veszteséget szenvedett el.[157]

November 27.

Az S&P felminősítette Szlovákiát: a deviza-átutalási és konvertibilitási kockázatokat "AA plusz"-ról "AAA"-ra emelte. A Moody's szerint is a szlovák adórendszer például szolgálhat más közép-kelet európai országoknak is, de megjegyezte, hogy a szlovák reformpolitika lendülete kifulladóban van és a válság erősen érinti a szlovákiai gazdaság alapját adó autógyárakat, így a „szlovák csoda” meglehetősen veszélybe került. Ennek ellenére a Kia új motorgyárat tervez Szlovákiába.

A BUX enyhe 2,1%-os pluszban zárt: az OTP 2,3, a MOL 3,1 százalékos növekedéssel fejezte be a kereskedést. Régiónkban is mindenfelé az emelkedés dominált

November 28.

Bejelentették, hogy elbocsát 1200 embert, dolgozóinak egyötödét a Magyar Suzuki, a gyár december 20. és január 5. között leáll. A tajvani Foxconn vállalat is meneszti Komáromban mintegy ezer, Debrecenben 500 dolgozóját. Az elbocsátásokat, mindkét cég a gazdasági válság következtében kialakult keresletcsökkenéssel indokolta.

Az orosz jegybank 1%-kal szélesítette a rubel dollárra és euróra vonatkozó kereskedési sávját, ez gyakorlatilag 1%-os leértékelésnek felel meg. A további gyengülés megállítására kamatemelést is kilátásba helyezett: jövő hétfőtől 12 helyett 13 százalékos lesz az alapkamat. Nouriel Roubini (ő volt a válság megjósolója) szerint az orosz valuta továbbra is túl van értékelve.

Mind a nyugat-európai, mind a régiós tőzsdéket maga mögött hagyva 4,3%-ot emelkedett a BUX: az OTP 6,9, a MOL 5,5 százalékos drágulással fejezte be a kereskedést. A régiós tőzsdék közül a cseh PX index 2, az osztrák ATX 2,2, az orosz RTS pedig 2,3%-ot ment fölfelé. A lengyel WIG 20 1,8%-ot esett, ebben nagy szerepe volt annak, hogy az újonnan kijött makroadatok szerint a lengyel gazdaság növekedése a harmadik negyedévben 4,8%-ra csökkent 5,8 százalékról.

November 30.

A lengyel miniszterelnök és a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a 91,3 milliárd zlotys (24,13 milliárd eurós) válságellenes csomag elfogadására készülnek. A csomagból 60 milliárd zlotyt a bankrendszerbe, 20 milliárd zlotyt pedig az EU által is támogatott projektekbe pumpálnának

2008.November 20-tól 24-ig

2010-11-16T13:00:00.000-08:00

November 20.

Lettország miniszterelnöke, Ivars Godmanis bejelentette, hogy a már recesszióba süllyedő ország (2008 harmadik negyedévben 4%-kal esett vissza a GDP) hitelért folyamodik az IMF-hez és az EU-hoz.

A svájci jegybank 100 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, döntésüket azzal indokolták, hogy már idén 2%-ra csökkenhet az infláció. A svájci frank azonnal gyengülésnek indult az euróval szemben és a forint is erősödni kezdett.

A múlt héten 27 ezerrel nőtt Amerikában a munkanélküliek száma.

Törökország is megállapodott az IMF-fel, így az ország az előzetes közlések szerint gigantikus 20-40 milliárd dolláros hitelkeretre számíthat az intézettől.

A BÉT szörnyű napot tudhat maga mögött: a rossz nemzetközi hangulatnak köszönhetően a BUX 6,03%-os értékcsökkenést szenvedett el. Az OTP volt a nap vesztese, a vállalat 9,38%-os zuhanással fejezte be a kereskedést, a MOL 6,91%-kal került lejjebb. A régiós tőzsdék is mind mínuszban zártak.

November 21.

Bejelentették, hogy 10 milliárd eurót kap Lengyelország az EKB-től, hogy enyhítse likviditási problémáit.

Az USA feldolgozóiparának aktivitását jelző philadelphiai Fed-index 18 éves mélypontra esett: −37,5-ről −39,3 pontra és még a legoptimistább elemzők szerint is csak 2009-ben várható fordulat. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2009-ben az ország teljesíti az ERM-II rendszerbe való belépés feltételeit („az euró előszobája”), így növekedhet hazánk stabilitása, ezáltal ellenállóvá válna a válságokkal, például a jelenleg tartó gazdasági világválsággal szemben is.

Bejelentették, hogy december közepétől négy hétre leáll a járműgyártás a győri Audinál. A motorgyárban 2008-ban 1,9 millió motor készül, a járműgyárban pedig több mint 60 ezernél járművet gyártottak. 2007-ben pedig 56 ezer autót szereltek össze.

A tegnapi zuhanás után ma végre emelkedett, 0,7%-os pluszban zárt a BUX: az OTP és a MOL is 0,4 százalékot emelkedett. A forint egész nap erősödött.

November 23.

Barack Obama bejelentette, hogy tervei szerint a következő három évben 2,5 millió új munkahelyet fognak teremteni az Amerikai Egyesült Államokban. A csomag keretében utakat, hidakat, megújuló energiaforrásokon alapuló erőműveket építtetne, az iskolákat modernizálná, továbbá támogatná az üzemanyag-hatékony autók és az alternatív energiaforrások használatának terjesztését. Ezáltal növekedne a GDP, így csökkennének a gazdasági világválság negatív hatásai és az ország olajfüggősége is.

November 24.

A vártnál kevesebbet 19 millió dollárt kap Törökország az IMF-től.

Meglepő módon mai ülésén a monetáris tanács csökkentette irányadó kamatát, így az alapkamat 11,5-ről 11 százalékra csökkent. Az elemzők nem számítottak a kamatcsökkentésre, azonban az inflációs kilátások miatt nyugodtan lehetetett kismértékben csökkenteni a kamatot. A forint a bejelentés után kissé gyengült, majd erősödni kezdett.

A Szabad Demokraták Szövetsége megszavazza a költségvetést, így meglesz a kellő többség az elfogadásához. Fodor Gábor az SZDSZ elnöke szerint a jelenlegi válságos helyzetben nem megengedhető, hogy az ország költségvetés nélkül maradjon. Gyurcsány Ferenc korábban azt nyilatkozta benyújtja a lemondását, ha a költségvetés nem megy át a Parlamenten.

„Számomra egyértelmű, hogy az MSZP-nek – bár ez az ő dolguk – és az országnak is kormányfőváltás lenne az érdeke. A gazdasági stabilitással összefüggő felelősségünk persze most sok mindent felülír. Ezt egy krízis közepén nem lehet súlyos következmények nélkül végigcsinálni. Képletesen szólva: nem lehet vágta közben lovast váltani.”

– Gulyás József SZDSZ-es képviselő

Egész Európához és a régióhoz hasonlóan a BÉT-nek is remek napja volt: a BUX 7,6%-os emelkedéssel zárt, a nap nyertese egyértelműen az OTP lett: a vállalat részvényei 15%-kal értékelődtek fel. A MOL is 8,1%-ot emelkedett.

2008.November 15-től 19-ig

2010-11-07T18:53:00.000-08:00

November 15.

A G-20-ak vezetői 2 napos találkozót tartanak Washingtonban, az összejövetel célja, hogy intézkedéseket fogalmazzanak meg a gazdasági válsággal kapcsolatban.

November 17.

Az S&P is visszaminősítette Magyarországot: a hosszú és rövid lejáratú, devizában és forintban denominált kötelezettségeinket BBB-re, illetve A-3-ra, de továbbra is negatív kilátással (azaz lehetséges újabb leminősítés).

Az ipari termelés 1,3%-kal nőtt az USA-ban, ez meglehetősen meglepő hír, mivel az elemzők mindössze 0,2 százalékos emelkedést vártak.

A BUX 0,2%-os mínuszban zárt: a MOL 1,5%-kal emelkedett, az OTP 0,2%-os értékcsökkenéssel zárt, a régiós tőzsdék is jelentős mínuszban zártak.

November 18.

A vártnál rosszabb lett a MOL eredménye 2003 óta első ízben, veszteséges a vállalat.

A Fidesz radikális kamatcsökkentésre szólította fel a jegybankot. Az IMF szerint viszont még a 300 bázispontos (3%) kamatemelést is csak fokozatosan vegye vissza a jegybank az inflációval párhuzamosan, mert egy esetleges túl gyors lépés leértékelné a forintot.

Az EU kijelentette, hogy nem támogatja a nagy autógyárak megsegítését, ennek ellenére Németország kancellárja, Angela Merkel továbbra is kitart hétfő kijelentése mellett, mely szerint tőkét pumpál az autóiparba, de kemény feltételeket szab.

A BUX 0,9%-os eséssel zárt: a nap vesztese a MOL volt, a cég 3,4%-ot ment lefelé; az OTP 0,1%-os értékcsökkenéssel zárt. A régiós részvények közül: a lengyel WIG 20 3,8, az osztrák ATX 3,3, az orosz RTS pedig 0,6, a cseh PX 4,1 százalékos mínuszban zárt.

November 19.

A Ford 2008 harmadik negyedévében 129 millió dolláros nettó veszteséget könyvelt el.

A nagy amerikai autógyárak (General Motors, Ford, Chrysler) 25 milliárd dolláros segélyt kívánnak az USA-tól, a demokraták támogatják a segélyt, a republikánus szenátorok azonban nem hajlanak a megegyezésre

„Ez nem csak Detroitról szól, hanem arról, megmenekül-e az amerikai gazdaság egy katasztrofális összeomlástól”

– Rick Wagoner, a General Motors elnöke

A ludwigshafeni székhelyű német vegyipari vállalat, a BASF Németországban 5 ezer, az egész világon 20 ezer embert bocsát el és 80 üzemét zárja be, további 100 telephelyén csökkenti a termelést, a leépítések mögött az áll, hogy a válság következtében 2008 harmadik negyedévében 38%-kal csökkent a vállalat profitja.A hír hatására a vállalat részvényei és a nyugat-európai tőzsdék azonnal esni kezdtek.

Rossz napja volt a BÉT-nek: a BUX 1,2%-os mínuszban zárt: az OTP volt a nap vesztese a maga 4,9%-os bukásával, a MOL-nak 2,6%-kal csökkent az értéke. A régiós papírok közül: az osztrák ATX 2,5, százalékos értékcsökkenést mutatott. A cseh PX stagnált, az orosz RTS 0,7, a lengyel WIG 20 pedig 2 százalékot emelkedett.

2008.November 10-től 14-ig

2010-11-02T19:48:00.000-07:00

November 10.

A kínai gazdaságélénkítő csomag hírére emelkedni kezdtek a részvények. Ázsia pedig húzta maga után Nyugat-Európát, Amerikát. Ugyanakkor a Deutsche Post AG kilép az amerikai légi és szárazföldi üzleteiről. Ez a lépés 10 000 amerikai állás megszüntetését eredményezi.

Több más feltörekvő országokkal együtt hazánkat is leminősítette a Fitch Ratings, Magyarországot BBB pluszról BBB-re, Romániát BBB-ről BB pluszra. Lásd még: a felső táblázatban.

Az American International Group, a szeptemberi állami segítség ellenére 2008 harmadik negyedévében, ismét óriási veszteségről számolt be, ezért az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a szeptember 16-i 85 milliárd dolláros segély után (Lásd feljebb), újabb 40 milliárd dollár tőkét pumpál a biztosítóba, cserébe elsőbbségi részvényeket kap. Továbbá 60 milliárdos kölcsönt is ad a cének.

November 11.

A fogyasztói árak 0,2 százalékkal nőttek a szeptemberihez képest, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 5,1%-kal nőttek, ezek jobbak a várt eredményeknél. Az elemzők éves szinten 6,3 százalékos inflációt várnak.

A BUX meglehetősen magas, 6,1%-os eséssel zárt: az OTP értéke 8,62 százalékkal esett vissza, a MOL 8,05 százalékos értékcsökkenéssel zárt. Esés tekintetében csak az orosz tőzsde volt képes megelőzni minket: az RTS közel 11%-ot zuhant, az oroszok még 8,5%-nál bezárták egy órára a tőzsdét, de ez sem volt képes megállítani a részvények zuhanását.

Háromhetes leállásra készül a Dacia november 20-a és december 7-e között.

November 12.

2008 harmadik negyedévében az ING millió eurós veszteséget könyvelt el.

Az egész régióhoz hasonlóan (a cseh PX 4,8, az osztrák ATX 5,9 százalékkal értékelődött le, az orosz tőzsde az előző naphoz hasonlóan 12,5%-kal esett) a BUX is esett: 3,5%-ot vesztett az értékéből, az OTP 4,5%-os értékvesztéssel zárt, a MOL 3,6%-kal mínusszal fejezte be a kereskedést.

November 13.

2008 harmadik negyedévében az elemzők által várt 0,2% helyett 0,5%-kal csökkent a német gazdaság, ezzel bebizonyosodott, hogy az ország recesszióban van (a recesszió azt jelenti, hogy gazdaság egymást követő két negyedévben csökken), erre 12 éve nem volt példa. A hír hallatára az euró azonnal elkezdett gyengülni a dollárral szemben. Ennek ellenére meglepő módon a DAX emelkedett.

November 14.

A KSH és az Ecostat becslése alapján a magyar GDP 0,8%-kal nőtt 2008 harmadik negyedévében, a szezonálisan kiigazított szerint az előző negyedévhez képest 0,1%-kal csökkent a magyar GDP, így mivel már az előző negyedévben is csökkent a bruttó nemzeti össztermék Magyarország recesszióba került.

Megszüntette az OTP a 2006-ban bevezette árfolyamgarantált lakáshitelét.

Az OTP profitja óriási mértékű, 168,8 milliárd forintos volt 2008 harmadik negyedévében, de ebben benne van a Garancia biztosító eladásával szerzett, a Garancia nélkül számítva 50,1 milliárd forint lett a profit, ez 10%-kal marad el a várakozásoktól.

A BUX 0,2%-os emelkedéssel zárt: az OTP 12%-os pluszban is volt, de végül 3,3%-os emelkedéssel fejezte be a kereskedést, a MOL is emelkedett napközben, de végül mégis 2,4%-os csökkenéssel zárt, az Egis 12%-ot emelkedett. A régióban a prágai értéktőzsde részvényindexe 4,5%-os pluszban zárt, a lengyel WIG 20 1,8, az osztrák ATX 1,6, az orosz RTS 4 százalékkal ment feljebb.
Az amerikai Dow Jones egész nap hullámzott.

Bejlentették, hogy Szerbia 520 millió dolláros IMF segélyt kap.

2008.November 3-tól 9-ig

2010-10-27T12:41:00.000-07:00

November 3.

Az Európai Bizottság ma kiadott tanulmánya szerint a válság következtében az eurózónában 2009-ben szinte teljesen leáll, 0,1%-os lesz a gazdaság növekedése. Az egész EU-ban pedig 0,2%
A BUX 5,1%-os emelkedéssel zárt, az OTP 10 milliárd forintos forgalom mellett a pénteki értékén tartotta magát, a MOL nagy, 14,3%-os erősödéssel fejezte be a kereskedést, a forint egész nap gyengült.

November 4.

Szerbia tárgyalásokba kezdett a Nemzetközi Valutaalappal.

A BUX 3,9%-os emelkedéssel zárt, az OTP 8,8, a Mol 3,3, az MTelekom 2,3 százalékkal emelkedett. A nap nyertese a Bookline volt, ami 20%-os emelkedéssel zárt.

November 5.

Barack Obama választási győzelmének hatására az olaj ára csökkenésnek indult.

Az előző napi emelkedés után csökkenés következett be a BUX-ban, így az 2,33%-os eséssel zárt. Az OTP részvények 6,1%-ot estek.

Az állampapírok hozama jelentősen esett a másodlagos piacon.

November 6.

Több európai jegybank váratlanul drasztikus kamatcsökkentést hajtott végre: az angol jegybank 3, az Európai Központi Bank 3,25, a svájci jegybank 1,75, a cseh jegybank 2,75 százalékra csökkentette alapkamatait, az elemzők előzőleg jóval kisebb kamatvágásokat vártak.

A magyar kormány az IMF kérésére 600 milliárd forintos bankmentő-csomagot hoz létre: ezt, ha szükség lesz rá, akkor az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank és a CIB Bank veheti igénybe, az állam cserébe részesedést szerez a bankokból. Az IMF szándéknyilatkozatának, teljes nyersfordítása itt olvasható (a Világgazdaság fordítása). A kormány november 10-ig nyújtja be javaslatot és kéri soron kívüli elbírálását.

A BÉT-nek meglehetősen rossz napja volt: a BUX 9,6 százalékos mínuszban zárt, az OTP 10,5%-ot zuhant, a MOL értéke 12%-kal csökkent, a Magyar Telekom 5,8%-ot esett, a Richter 9,2%-ot vesztett az értékéből.

November 7.

A brazil reallal, a lengyel złotyval és a cseh koronával együtt Magyarország leminősítése miatt (lásd lent), a forint is gyengülésnek indult, ebben valószínűleg szerepe volt a vártnál nagyobb amerikai munkanélküliségnek (aznap jöttek ki az új adatok): ami utoljára 1994-ben volt ilyen magas, 240 ezer embert bocsátottak el októberben, így 6,5 százalékra emelkedett a munkanélküliség mértéke.

A válság következtében Lettország és Litvánia mellett Magyarország osztályzatain is rontott a Moody's Investors Service.

Később a magyar bankok kilátásait is rontotta a cég: az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a CIB Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az MKB Bank, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és az MFB hosszú és rövid futamú deviza bankbetéteinek osztályzatait rontotta le a Moody's.

November 9.

A G20-ak São Paulóban üléseztek. A G20-ak vezetői a Nemzetközi Valutaalaptól nagyobb mértékű aktivitást várnak. Robert Zoellick azt nyilatkozta, hogy a Világbank 1,5 milliárd dollárral növeli kereskedelemélénkítő kiadásait. Luiz Inacio Lula de Silva szerint az IMF-nek is érdeke, hogy a pénzügyi szektor likviditása javuljon. A kínai kormány bejelentette, hogy 4 ezer milliárd jüan (586 milliárd dollár) értékben beruházásokat hajtanak végre 2010-ig a hazai kereslet, kína gazdasága növelésére (repülőterek, vasutak, gyorsforgalmú utak, egészségügy, az oktatás, kultúra).

2008.Október 21.-től 31.-ig

2010-10-20T15:07:00.000-07:00

Október 21.
Az OTP ismét mínusz 10,01%-on zárt (2650 Ft), napközben az egy részvény értéke elérte az 2565 forintot, ami közel 5 éves negatív csúcsnak felel meg. A részvények árának azt sem tett jót, hogy a Fitch stabilról negatívra rontotta a magyar bankok kilátásait. Napközben a forint euróárfolyama is átlépte a 280 forintot, ami 26 hónapos mélypont és csak 2%-ra van a történelmi mélyponttól.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarországon nem kell nyugati típusú bankválságra számítani, de az általános rossz hatásoktól hazánk se tudja megvédeni magát.

Október 22.
A jegybank 3%-kal, 11,5%-ra emelte az alapkamatot, erre a forint gyengülése miatt volt szükség, aznap reggel a forint euróárfolyama elérte 284 forintot, a piac azonnal reagált a döntésre, a forint erősödésnek indult és sikerült 273 forint alá visszaküzdeni az árfolyamot, de később ismét visszagyengült a forint 279-284 között ingadozott.

„Radikális lépésre volt szükség – reagált Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere az MNB lépésére. – Az irányadó kamat 300 bázisponttal 11,5%-ra történő emelése mögött egyértelműen az elmúlt napok drasztikus forintgyengülése áll. A jegybank feltehetően megpróbálja megakadályozni, hogy ezeken a gyengébb szinteken stabilizálódjon az euró-forint árfolyam. Magyarország az elmúlt napok során a globális piacok középpontjába került, a mai napon a külföldi média folyamatosan az ország gazdasági válságával foglalkozott, így radikális lépésre volt szükség. Feltehetően az MNB az elmúlt napok során már deviza piaci intervenciót is alkalmazott láthatóan kellő eredmény nélkül. A jelen helyzetben ugyanakkor nem vehető biztosra a kamatemelés eredménye, hiszen a globális likviditás teljesen kiszáradt, így nem automatikus, hogy a magasabb kamat növeli a keresletet a forinteszközök iránt.”
– Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliomenedzsere

A CNBC élőben tudósított Magyarországról, véleménye szerint Magyarország helyzete lényegesen eltér az izlanditól: a gazdasági mutatói is jobbak, mögötte áll az EU és a Nemzetközi Valutaalap, továbbá az Európai Központi Bank is felajánlotta a segítségét. A csatornának nyilatkozott Simor András az MNB elnöke és Urbán László, az OTP vezérigazgató helyettese.

Az OTP napok óta először 1,8%-os pluszban, ezzel szemben az olaj árának esésétől (a válság miatt az olaj 68 dollárra csökkent) a MOL jelentős mínuszban zárt. A BUX és a varsói tőzsde is négyéves mínuszban zárt.

Október 23–26.

A Budapesti Értéktőzsde zárva tartott, az ünnepnek és a hosszú hétvégének köszönthetően. A forint árfolyama továbbra is hullámzott.Csányi Sándor szerint az euró bevezetése lehet a megoldás a forint drasztikus hullámzásának megállítására.

Október 27.
"Az IMF megállapodott Magyarországgal, csomagjának célja, hogy stabilizálja Magyarország gazdaságát és hosszútávon elősegítse a gazdasági növekedést. A kiszivárgott adatok szerint, a hitelkeret összesen 12 és fél milliárd dollár lehet, de cserébe Magyarországnak 300 milliárd forintos költségcsökkentést kell végrehajtania. A Nemzetközi Valutaalap korábban Izlandnak 2,1 és Ukrajnának is 16,3 milliárd dolláros hitelkeretet biztosított. A forint a hírre rögtön erősödésnek indult. A parlamenti pártok október 28-án tárgyaltak a tervezet elfogadásáról.
Az autóipar jelentős csökkenést mutat: dolgozókat küldenek el, több hétre leállnak a gyárak. Ez érzékenyen érinti hazánkat is ahol ez az egyik legmeghatározóbb ágazat.
A BUX közel 10%-os eséssel zárt.

Október 29.
Tegnap éjjel bejelentették, hogy Magyarország 25,1 milliárd dollár hitelkeretet kap. Az IMF-től 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd dollárt a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt. A csomag lényegében megduplázza az ország nemzetközi tartalékait. A hitelkeretet 2010 márciusáig használhatja fel Magyarország kormánya, a készenlétért 0,25%-os kamatot számolnak fel évente, a rendes kamat 5-6%. Az IMF csomagot üdvözölték a nagy magyarországi érdekeltségű bankok is. Ez erősíti az ország gazdaságának stabilitását és növekedési potenciálját, közel megszünteti Magyarország fizetésképtelenségének kockázatát. Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése a megfelelő forint- és devizalikviditás, a bankrendszer tőkeszintjének biztosítása, a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása. A The New York Times szerint hazánk középtávon jól jár a csomaggal, ellenben a Reuters értékelése szerint az átlagmagyar rosszul fog járni vele.
„A nemzetközi pénzügyi szervezetek által rendelkezésre bocsátott 20 milliárd euró összegű készenléti hitel biztonságot ad, hiszen az állam jövő évi törlesztési kötelezettsége kevesebb, mint 3 milliárd euró, ugyanakkor a lakosságé és az üzleti szektoré csaknem 27 milliárd”
– Veres János pénzügyminiszter

Október 30.

A japán kormány óriási, 275 milliárd dolláros csomagot jelentett be, a csomag japán gazdaságát hivatott fellendíteni, egy 20 milliárd dolláros részéből a 4 tagú családok 600 dollárt kaphatnak, ezzel a demográfiai adatokon kívánnak javítani.
A vártnál jobbak lettek az amerikai GDP adatok: mindössze 0,3%-kal zsugorodott a gazdaság, míg a piac 0,5%-os csökkenést várt. A jobb adatok hatására a dollárt azonnal erősödésnek indult.
A tegnapi óriási erősödés után ma is, 10%-os emelkedéssel nyitott az OTP, de délutánra elkezdett csökkenni, végül a tegnapi záróértéken zárt. A BUX 2,1%-os pluszban zárt.[80] Valószínűleg azon hír hatására, hogy esetleg a Lengyelország nem tudja tartani az euróbevezetés kitűzött dátumát (2012), a forint gyengülésnek indult. Egyes előrejelzések szerint 40 000 ember vesztheti el munkahelyét hazánkban.

Október 31.
A japán tőzsde a kamatcsökkentés ellenére, ismét 5%-os esést produkált, a szintén japán Suzuki 25%-kal kevesebbet adózott a múlt évi eredményeihez képest.
Searchtool right.svg Lásd még: Wikinews: 0,3% a japán alapkamat
A kiszivárgott adatok szerint Pakisztán valószínűleg 9,6 milliárdos hitelt kap az IMF-től.
Az erdélyi munkavállalókhoz is begyűrözött a válság:
A sepsiszentgyörgyi a cigarettagyár alkalmazottainak közel egyharmadát elbocsátották
Tordán: A tordai üveggyár 400, a CESOM 140, az Ariesul 160 dolgozót bocsát el. Az elbocsátásokat a válság következtében kialakult keresletcsökkenéssel magyarázták.A Barclays bejelentette, hogy 7,3 milliárd fontos tőkeinjekciót kap: 5,8 milliárdot Katartól és Abu-Dzabitól, a fennmaradó pénzt pedig egyéb tulajdonosaitól szerzi be.
A Goldman Sachs pozítivan jellemezte a magyar válságkezelést.
A BUX 1,3 százalékos mínuszban zárt. Az OTP-nek 5,1, a Molnak 1,7, az MTelekomnak 0,6 százalékkal csökkent az értéke.
Az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, mely a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretének megszerzéséhez szükséges.

2008.Október 11.-től 20.-ig

2010-10-20T10:00:00.000-07:00

Október 11.
Gyurcsány Ferenc a válság Magyarországra vonatkozó hatásainak csökkentésre 12 pontos intézkedési csomagot adott ki.[38] Az SZDSZ a költségvetési plafon elfogadását tartja a legfontosabbnak és az adócsökkentés elhalasztását sem tartja helyesnek.

Október 13.
37 milliárd fontos mentőcsomagot kapnak a kormánytól a brit bankok, a legnagyobb támogatást a Royal Bank of Scotland kapja, így 60%-a az állam tulajdonába került. A legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, az HBOS 11,5 milliárd fontot kapott, ezáltal az állam tulajdona a bankban 40%-ra emelkedhet. Gordon Brown „példátlannak, ugyanakkor mindenki számára életfontosságúnak” nevezte a támogatást.

Október 14.
250 milliárd dollár értékben bankrészvényeket vásárolt az USA. Ez a 700 milliárd dolláros mentőcsomag első része. A kedvezményezett 9 bank amely az összeg felét kapja: a Bank of America, a Wells Fargo, a Citigroup, a JPMorgan Chase, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of New York Mellon, a State Street és Merrill Lynch. A csomag másik feléből sok kisebb pénzintézetet mentenek meg.

A Budapesti Értéktőzsdén komoly áresést szenved el a MOL és az OTP is. A forint is széles sávban ingadozik, az IMF és az Európai Unió is segítséget ígért hazánknak.

Október 18.
Konferenciát rendeztek Budapesten, Nemzeti csúcs néven, hogy magyar politikusok és pénzügyi szakemberek eszmét cserélhessenek a globális pénzügyi válság hazai lefolyásának mértékéről, annak orvoslására, enyhítésére javaslatokat tegyenek.

Október 20.
A BUX 2,3%-os, ezen belül az OTP 4,5%-os esést szenvedett el, a részvények erősödéssel kezdték a napot, később nagyon sokat estek, de estére normalizálódott a helyzet. Ebben valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy a CNBC reggeli műsorában Izlandhoz hasonlította hazánkat. Simor András, az MNB elnöke szerint Izland szinte mindenben különbözik Magyarországtól.

2008.Október 1.-től 10.-ig

2010-10-14T14:49:00.000-07:00

Október 3.
A Fed elnöke Ben Bernanke
A szenátus után, 263:171 arányban az USA képviselőháza is elfogadta a 700 milliárd dollárról szóló adómentesítő csomagot, a republikánus politikusok többsége ellene szavazott a javaslatnak (108 politikusból 91).
A mentőcsomagot 3 részben bocsátják a pénzügyminisztérium rendelkezésére: az első részlet 250 milliárd, a második részlet 100 milliárd, a harmadik részlet 350 milliárd dollár lesz.

Október 5.
Az Unicredit bank 5 órás tanácskozás után 6,6 milliárd eurós tőkeemelés mellett döntött. A bejelentés után a bank részvényei 13,4%-kal estek vissza.
A német kormány nyilatkozata szerint garantálja a megtakarítási számlák védelmét, hogy a válság ellenére is erősítse a polgárok bizalmát a bankrendszerben.

Október 6.
Oroszországban a MICEX és az RTS is nagymértékű, 19%-os eséssel zárt.

Október 7.
A tegnapi nagymértékű tőzsdei esés következtében Dmitrij Medvegyev orosz elnök bejelentette, hogy 36-37 milliárd dollár hitelt kapnak az orosz bankok.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei megegyeztek arról, hogy 50 000 euróra, azaz körülbelül 12,5-13 millió forintra emelik a bankbetétek garanciáját.
Az utóbbi hetekben az Európai kontinensen, a General Motors, a BMW és a Daimler is csökkentette a termelését. Az Opel Németországi gyárait több hétre leállították. Döntésüket a subprime-válság következtében csökkent kereslettel indokolták.

Október 8.
Magyar idő szerint 13 órakor a nagy jegybankok összehangolt kamatcsökkentést hajtottak végre. A Fed 2,00%-ról 1,50%-ra, az Európai Központi Bank 4,25%-ról 3,75%-ra, a Bank of England 5,0%-ról 4,5%-ra csökkentette kamatait. Indoklásuk szerint az inflációs veszélyek enyhültek, ezzel ellentétben a válság miatt a lakossági fogyasztási, ettől a gazdasági növekedési kilátások romlására is egyre erősebb bizonyítékok mutatnak. A svéd és a kanadai központi bankok 50, a svájci 25 bázisponttal csökkentette a pénz árát, így a svájci alapkamat 2,5%-ra csökkent. Ez rövid ideig emelkedést hozott, de aztán ismét estek a tőzsdék.
Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy 13 millió forint felett is vállalják a garanciát a biztosított bankbetéteknél, továbbá eltörlik a 10%-os önrészt is (bár ez csak egyelőre csak szóbeli ígéret). Erre a subprime-válság következtében kialakult bizonytalan helyzet miatt volt szükség.

Október 9.
Röviddel a tőzsdei zárás előtt a piaci pletykáknak köszönthetően az OTP részvényei jelentős, 22%-os esést produkáltak. A Reuters Londonból, azt jelentette, hogy egyes forrásaik szerint a magyar állam a bank felvásárlására készül, mert a válság következtében sokat vesztett értékéből és csak az állam segíthet rajta. A kormány cáfolta, hogy a bank államosítására készülnének.Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója nonszensznek nevezte a csődről szóló híreket. Az esés mögött valószínűleg külföldi spekulánsok álltak, akik kihasználták a válság következtében kialakult bizonytalan helyzetet. A forint euróárfolyama is közel 262 forintra gyengült.
Szentgotthárdon is leállították az Opel gyár egyes részeit. A General Motors 40 000 autós termékcsökkenés mellett döntött, a fogyatkozó kereslet következtében és ez érinti Magyarországot is.

Október 10.
Az OTP a fent említett okok miatt a nap közben ismét 15% feletti mínuszban volt, de aztán mérséklődött a helyzet, így -6,6%-kal zárt. Az esés megállításában valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy az OTP elkezdte vásárolni a saját részvényeit. A forint-euró árfolyam 260-272 között mozgott, végül beerősödött és elérte a 258 forintot is.

2008. Szeptember

2010-10-10T22:58:00.000-07:00

Szeptember 8.
A Fannie Mae és a Freddie Mac súlyos hiányait a kormány pótolja július illetve szeptember hónapban. George W. Bush 300 milliárd dollárt pumpált a bankközi pénzintézetekbe.

Szeptember 15.
Csődvédelmet kért a Lehmann Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank, a Merril Lynch pedig tulajdonosi struktúrájának változtatására kényszerült. A Fed újabb hiteleket adott a JFMorgan Chase banknak. Ebből a pénzből a Lehman Brotherst menti csőd közeli állapotból. A körbetartozások miatt pénzhiány uralkodik a pénzügyi szektorokban. Amerikában az ingatlanhitelezés menete egyre több akadályba ütközik, mert a bankok komolyabb feltételeket támasztanak hitelek igénylésére. A hitelpénzrendszer normalizálása várat magára.

Szeptember 16.
az AIG (American International Group) 85 milliárd dollárt kapott az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től, így az állam 79,99% részesedést szerzett belőle. A biztosítótársaság előzőleg közölte, hogy csődeljárást kér maga ellen, ha az állam nem siet segítségére. A FED közleménye szerint a csőd káoszt okozott volna a pénzpiacon, és a hitelköltségek is növekedtek volna. Henry Paulson pénzügyminiszter szerint: „pénzpiacaink nehéz időket élnek át, szorosan együttműködünk a szövetségi tartalékbankrendszerrel, valamint a tőzsde- és értékpapír-felügyelettel és más szabályozó szervekkel a piacok stabilitásának és biztonságának erősítése érdekében”.
Még ezen a napon
Bejelentették, hogy a Washington Mutual Inc. (rövidítve WaMu) nevű nagy betétgyűjtő bankot a JP Morgan szerezte meg.

Szeptember 17.
A Lloyds TSB felvásárolta a HBOS-t, a két bankegyesülést az angol miniszterelnök Gordon Brown is támogatta.

Szeptember 26.
A Washington Mutual hitelintézetet az USA előbb államosított, majd szinte azonnal továbbadta a JP Morgan Chase-nek.
Szeptember 27.
A Citigroup felvásárolta a Wachovia amerikai bankot.

Szeptember 29.
A Bradford & Bingleyt (az angol jelzálogkölcsönzőt) részben felvásárolja az angol állam.

Szeptember 30.
A belga Dexia bank 6,4 milliárd eurós segítséget kapott. A belga kormány és a belga befektetők 3 milliárd, a francia kormány 1 milliárd, a francia tulajdonú CDC 2 milliárd és a luxemburgi kormány 376 millió eurót adott a célra. A Dexiának Magyarországon is vannak érdekeltségei.

2008. Január

2010-10-07T02:54:00.000-07:00

* 2008. január 11.: A Bank of America felvásárolja a Countrywide Financial Corporationt.

* Később még szintén 2008 januárjában a koreai piacok mutatói jelentős mértékben estek. Kezdték eladni az amerikai jelzáloggal terhelt részvényeiket. A KOSDAQ 5,7%-ot esett egy nap alatt.

A válság lefolyása Magyarországon és a nagyvilágban - 2008

2010-10-05T12:47:00.000-07:00

Körülbelül 930 milliárd amerikai dollárt fizettek meg az adófizetők Amerikában, az államon keresztül, hogy megsegítsék a bajba jutott bankokat és pénzintézeteket.

Az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere – a Fed – március elején a válság nyomán keletkezett veszteségeket orvosolja mintegy 200 milliárd amerikai dollár erejéig. Hosszú vergődés után március közepén becsődölt a Bear Stearns bank, a Fed 29 milliárd dollárt szabadít fel a JPMorgan Chase banknak, hogy felvásárolja a Bear Stearnst. 4 milliárd dollárnyi hitelt adtak a hatóságok az önkormányzatoknak, hogy azok fenntartsák azokat a házakat, amikből a fizetésképtelen lakosok kiköltöztek.

A válság lefolyása Magyarországon és a nagyvilágban - 2007

2010-10-01T19:27:00.000-07:00

Nagy ingatlanirodák mentek csődbe, majd magukkal rántották a nekik hitelező bankokat is. Az amerikai jelzáloghitel válság egyik első nagy áldozata a KB Home ingatlanfejlesztő cég, amelyet 2007 utolsó negyedévében 773 millió dollár veszteség ért. Az amerikai jelzáloghitel-válság legnagyobb vesztesei a Citigroup, a Merrill Lynch, a UBS AG, a HSBC, IKB Deutsche, Royal Bank of Scotland, Morgan Stanley, Credit Suisse, JPMorgan Chase és a Bank of America bankok. Az Egyesült Államok második legnagyobb bankjának nyeresége 95%-kal csökkent a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az amerikai pénzügyminisztérium tárgyalásain a Citigroup, a JPMorgan Chase és a Bank of America vezetői vettek részt 2007 októberében, az alaphoz más bankok, illetve befektetési alapok is csatlakoztak.

2007. március 13.: Becsődölt a New Century Financial amerikai jelzálogbank.

2007. július 31.: A Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja gyakorlatilag elvesztette az értékét. Az év végén 233 millió dollárt adózott, ez 89%-kal kevesebb mint az előző évben (akkor 2,054 milliárd dollárt). 2008. március 18-án a JP Morgan mindössze 120 millió fontért felvásárolta a bankot.

* 2007. augusztus 9.: Ekkor mutatkoznak meg Európában a válság első jelei: a BNP Paribas három alapjának függesztette fel a működését, ezután kétmilliárd dollár veszteség éri. Augusztus 13-án az Európai Központi Bank, a Fed és a japán jegybank pénzt injektál a pénzpiacba.

* 2007. szeptember 13.: A brit Northern Rock bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte őket, likviditási probléma jelentkezett náluk. Egyetlen nap alatt az ügyfelek 1 milliárd angol fontra becsült összeget kivettek a bankból. Ez volt az első komolyabb pénzügyi probléma egészen 1866 óta az Egyesült Királyságban. A Bank of China 2007 augusztusában azt nyilatkozta, hogy nagy leírásokra kényszerült.

* 2007 novemberében a Citigroupnak 8-11 milliárd, a Merrill Lynchnek is több mint 10 milliárd, az UBS-nek 7,2 milliárd, a Deutsche Banknak 3,3 milliárd, a Goldman Sachsnak 4,3 milliárd, a Morgan Stanleynek 1,7 milliárd dolláros veszteséget jósolnak.

* 2007. december 12.: A Fed, az EKB és a svájci jegybank közösen próbálják orvosolni a helyzetet: a Fed engedélyezi, hogy az Európai Központi Bank és a svájci jegybank is adhasson hitelt dollárban, persze megszabott határok között.

A válság kezelése, bankállamosítások

2010-09-29T20:06:00.000-07:00

A világ vezető országaiban a nagy bankok egyre-másra kerülnek állami felügyelet alá. Az államosításokat bankmentő csomagok előzik meg. Persze messze nem minden ország kényszerül bankjainak államosítására. A fejlett világ az adófizetők pénzén menti meg a csődbe jutott bankokat. Az EU egyes tagországai különbözőképpen élik meg a válságot. Az állam Amerikában összesen tizenegy, Nagy-Britanniában három, Izlandon három bankot vett részben állami tulajdonba.

Nagy-Britannia 610 milliárd eurót költött bankmentő csomagra. Németországnak 500 milliárd eurós, Franciaországnak 265 milliárd eurós, Hollandiának 200 milliárd eurós, Svédoszágnak 150 milliárd eurós, Ausztriának 100 milliárd eurós, Magyarországnak 2,25 milliárd eurós bankmentő csomagja van.

A magyar állam háromfajta részvényt vehet a magyar bankokban. Osztalékelsőbbséget, vétójogot és feltételes tulajdonosi irányítási jogokat biztosító elsőbbségi papírokat. Ezek lehetővé teszik a hitelintézet feletti teljes tulajdonosi irányítást.

Magyarország 1500 milliárd forintig terjedő hitelt nyújthat bankoknak 2009 végéig.

Hatása a járműiparra - Amerikában

2010-09-27T14:36:00.000-07:00

A nagy amerikai autógyártó cégek sorozatos keresletcsökkenésről számolnak be (az adatok a 2007 októberi adatok viszonyítása a 2008-aséhoz): A General Motors 45%-os eladáscsökkenésről számolt be (a személyautókból 34, a teherautókból 51 százalékkal kevesebbet), a Chrysler szintén 35%-kal kevesebb gépjárművet adott el, a Ford eladásai 30%-kal csökkentek és a Ford tulajdonában lévő Volvo eladásai pedig 52%-kal. A BMW-nek 63%-kal esett vissza a profitja 2008 harmadik negyedévében. Szintén 2008 harmadik negyedévében a Ford közel 3 (2,98) milliárd dolláros üzemi veszteséget produkált, a hír hallatán a társaság részvényének ára 2 dollár alá csökkent,a General Motors pedig 4,2 milliárd dolláros nettó veszteséget könyvelt el.

Hatása a járműiparra - Európában

2010-09-26T05:05:00.000-07:00

2008 októberében 1,13 millió új autót adtak el Európában, ez 14,5%-os csökkenést jelent a múlt év azonos hónapjával szemben, így már hatodik hónapja csökken a kereslet. Nyugat-Európában 15,5%-kal esett vissza a regisztrált új autók száma, kivéve Ausztriát, ahol 4%-kal nőttek az eladások. Írországban 55, Spanyolországban 40, az Egyesült Királyságban 23, Olaszországban 19, Németországban, Franciaországban 7, Romániában 10 százalékkal csökkent az eladott autók száma. Ezzel ellentétben Lengyelországban 12,3%-kal nőttek az eladások. A Volkswagen 7,6%-kal kevesebb autót adott el, a Peugeot-Citroën értékesítése 16%-kal, a Fordé 12%-kal esett vissza. Daimler (a Mercedes gyártója) eladásai 24 és fél százalékkal zuhantak, a Porsche pedig feleannyi autót adott el, mint előző év októberében. A Daimler ennek ellenére megépíti Kecskeméten az új Mercedes-gyárat.

A Ford 2008 harmadik negyedévében 129 millió dolláros nettó veszteséget könyvelt el.

A nagy amerikai autógyárak (General Motors, Ford, Chrysler) 25 milliárd dolláros segélyt kívánnak az USA-tól, a demokraták támogatják a segélyt, a republikánus szenátorok azonban nem hajlanak a megegyezésre.

Hatása a járműiparra

2010-09-24T22:04:00.000-07:00

A csökkenő kereslet és a hitelek hiánya (a járműipar igen magas hitelekkel dolgozik, továbbá az autók jelentős részét is hitelre veszik) érzékenyen érinti az autóipart, ami hazánkban az ipar egyik húzóágazata. 2008 októberének adatai (az USA-ban) évesített, szezonálisan igazított értékesítések 10,56 millió darab járműeladásról számolnak be, ez 34%-os csökkenés a 2007-es adatokhoz képest és a legrosszabb eredmény 1983 óta.Sok autógyár több hétre vagy végleg leállítja termelését. Az USA a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagból 17,4 milliárd dollárt az autószektorba pumpál. Ebből 13,4 milliárd dollárt a Chrysler és a General Motors kapja meg. A Ford nyilatkozta szerint a jelenlegi körülmények között mentőcsomag nélkül is tudja folytatni működését.

Elemzők szerint 2009-ben 50 millió autót fognak eladni, 5 millióval kevesebbet, mint 2007-ben, 2008-ra pedig 53 millió eladott autót várnak.

Hatása Magyarországra

2010-09-22T18:42:00.000-07:00

Árfolyam-ingadozások

A forint árfolyamának mozgását (hasonlóan a magyar tőzsdéhez) a hazai belső folyamatok mellett nagymértékben meghatározzák a nagy külföldi befektetési társaságok. Az általános gazdasági optimizmus ideje alatt úgy ítélhetik meg, hogy olyan, úgynevezett „feltörekvő piacokon”, mint például Ázsia, vagy éppen Közép-Európa érdemes befektetni, hiszen többet lehet keresni itt, mint Nyugat-Európában, vagy az USA-ban. Ebben az esetben a külföldi befektetők szívesen vettek forintot vagy magyar államkötvényt, hiszen arra 8-10% körüli kamatot kaptak, míg például az amerikai állampapírokra csak 2-3%-ot.

Olyan helyzetben azonban, amikor nap mint nap hallhatunk történelmi befektetési házak csődjéről, mindennél fontosabb a biztonság. Ebben az esetben érthető, hogy a külföldi befektetők a legbiztonságosabb befektetési formák felé menekülnek, vagyis fejlett államok állampapírjait veszik meg, és nem fektetnek sem forintbetétbe sem magyar állampapírokba, sőt lehetőleg minél hamarabb eladják azokat. Viszont ha sokan akarnak forintot vagy forinteszközöket (mint például magyar állampapírt) eladni, akkor a kínálat növekedésével egyidejűleg csökkenni fog a forint ára.

A tőzsdei részvény az egyik legkockázatosabb befektetési forma. Nem meglepő tehát, hogy a befektetők biztonságosabbnak hitt megoldások felé fordulnak a jelenlegi helyzetben. Itt persze nagy szerepe van a pszichológiai tényezőknek is. A befektetők egy része egy-egy cég valós teljesítményére való tekintet nélkül, pánikszerűen szabadulni akar azok részvényeitől, és biztonságosabb befektetéseket részesít előnyben.

Ez persze nem egy különleges magyar jelenség. A világ minden táján hatalmasat zuhantak a részvények árfolyamai. A cseh, a lengyel tőzsdék (és a régiónkban található nemzeti valuták is) komoly zuhanást szenvedtek el az utóbbi hetekben.

Az Amerikai Egyesült Államokban

2010-09-20T15:00:00.000-07:00

Az USA a bankrendszer segítését a FED-en, a kincstáron, és az ottani Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül szervezi meg. Bár a Lehmann Brothers-t hagyták csődbe jutni, az általános cél az, hogy a gyengébb bankokat vásárolják meg az erősebb versenytársak, és ehhez nyújtanak állami segítséget is, ha szükséges. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley átváltott BankinG Holdinggá, hogy könnyebben tudjon hozzájutni a FED hiteleihez, és biztosítva legyenek a betétei. A legnagyobb jelzálog hitelező cégek, a Freddie Mac és a Fannie Mae tőkéjük 79,9%-át az állam átvette. Hasonlóképpen stabilizálták az AIG biztosító céget.

A legnagyobb segítség a gazdaság és a bankok stabilizálására a TARP program, amivel 700 milliárd dollárral segítenek a bajba jutott bankoknak. Módszerek:

* tőkeinjekció
* eszközfinanszírozás
* hitelgarancia
* kamatvágás
* szélesebb fedezeti szabályok
* szűkebb diszkont rés
* fedezeti swap
* fx swap
* mark-to-market ügyletek felfüggesztése
* osztalék felfüggesztés
* fizetési korlát meghatározása

Az intézkedéseket eddig igénybe vevők:

Citigroup, Wells Fargo, JPMorgan Chase, Bank of America/Merrill Lynch: $25bn mindegyik, Morgan Stanley, Goldman Sachs $10bn, Bank of New York Mellon $3bn State Street $2bn

Dánia

2010-09-18T12:43:00.000-07:00

Dánia 12 milliárd eurós hitelkeretről kötött megállapodást az Európai Központi Bankkal, hogy segítse a bankok likviditását és a devizaellátottságot. A Dán Központi Bank 2008. szeptember 22-én bejelentette, hogy kiárusít 3,4 milliárd euró értékű további kincstári jegyet, hogy megfeleljen a piaci keresletnek. Október 6-án bejelentették, hogy a Szektorális Alap biztosít forrásokat egészen 4,6 milliárd euróig, hogy a lehetséges veszteségeket fedezzék. A dán kormány pedig garantál minden veszteséget az elsőhelyi tartozásokban, betétekben, bankközi kölcsönökben, a fent meghatározott összeg felett. A résztvevő bankok ugyanakkor egyetértenek, hogy nem fizetnek osztalékot, nem indítanak új részvény-visszavásárlási programot, vagy indítanak új részvény-opciós programot, vagy terjesztenek ki, vagy újítanak fel létező programokat. Dániában korlátlan garanciavállalás van a betétekre.

Spanyolország

2010-09-16T12:41:00.000-07:00

A spanyol kormány 2008. október 7-én felemelte a betétekre adott garanciát 100 ezer euróra. A kormány továbbá bejelentette, hogy felállít egy 30-50 milliárd euróig terjedő alapot, hogy részesedéseket vásároljanak spanyol pénzügyi intézményekből. Október 13-án a kormány 100 milliárd eurós garanciavállalást jelentett be az új banki adósságokra 2008-ban, és meg nem határozott mértékűt a 2009-ben kibocsátott adósságokra.

Írország

2010-09-15T19:39:00.000-07:00

Elsőként, 2008. szeptember 30-án garantálta a bankközi kölcsönöket, betéteket és fedezett kötvényeket. A teljes garancia 600 milliárd euró, amely az ír GDP három és félszerese. A költségeket külön kalkulálják minden intézményre, ezek negyedévente fizetnek (ajánlás: a díj az éves profit 10%-a). Hat ír bank van lefedve a garanciával. Írország korlátozás nélküli garanciát nyújt a betétekre.

Belgium, Luxemburg

2010-09-14T10:38:00.000-07:00

2008. szeptember 30-án 6,4 milliárd eurós összeggel megmentette a Dexia bankot a belga, a luxemburgi és a francia kormány. Október 3-án a belga és a luxemburgi kormány támogatást nyújt a BNP Paribas akvizíciójához, melynek során 14,5 milliárd euróért megszerezte a 75%-át a Fortis Bank Belgiumnak, 100%-át Fortis Belgian Insurance Operations-nak és 67%-át a Fortis Bank Luxembourg-nak. Belgium még nem növelte a betétekre adott garanciát.

Svédország

2010-09-13T12:35:00.000-07:00

Senior Debt Guarantee: A teljes méretét tekintve 1,5 trillió svéd korona. A lefedezett eszközökbe tartozik minden típusú elsőhelyi tartozás (senior dept), melynek lejárata minimum 3 hónap, maximum 5 év. A garancia a teljes időtartamra vonatkozik. A garancia 2009. április 30-ig tart (lehetséges a kiterjesztése 2009. december 31.-ig). Ennek díja a mai szint és a normális kibocsátási szint közötti átlag-díj.

Hollandia

2010-09-12T22:03:00.000-07:00

Hollandia a betétekre 100 ezer euróig vállal garanciát, mely 30 ezer euróról lett felemelve. 2008. október 3-án államosították az ABN-t és a Fortis bank és biztosítás üzletágát. Október 9-én a De Nederlandsche Bank speciális kölcsönt biztosított az egyes pénzügyi intézményeknek megfelelő fedezet ellenében, olyan hosszú időre, amennyire csak szükséges. Nem került felállításra előzetesen speciális alap, ugyanakkor 20 milliárd euró elkülönítésre került, mely azonnal hozzáférhető. Október 19-én 10 milliárd eurós tőkeinjekciót juttattak az ING csoportnak. Október 28-án jelentette az Aegon biztosítótársaság, hogy a holland kormány értékpapír vásárlás útján 3 milliárd eurós állami tőkeinjekcióban részesíti a vállalatot, ezzel javítva annak pénzügyi pozícióit.

Olaszország

2010-09-10T02:32:00.000-07:00

2008. október 9-én az olasz kormány bejelentette, hogy garantálni fogja a betéteket további 103 ezer euróig még az FITD garancián túlmenően. Egy 20 milliárd eurós alap lesz felállítva, hogy támogassák a bajba jutott bankokat. Az olasz kormány lehet, hogy belép a bankok tőkéjébe elsőbbségi részvények formájában. Október 13-án az olasz parlament elfogadta a vészhelyzeti csomagot, hogy biztosítsa a betéteket, és stabilizálja a pénzügyi rendszert. Nem említettek konkrét összeget, de azt mondták, hogy a kormány annyi forrást fog rászánni, amennyi csak szükséges.

Franciaország

2010-09-08T12:29:00.000-07:00

2008. szeptember 30-án a francia kormány 3 milliárd euró tőkét biztosított a Dexia banknak. Október 7-én a francia kormány megszervezte a Banques Populaires és a Caisse d’Epargne összeolvadását. A miniszterelnök 100%-os garanciát ajánlott a betétekre és kijelentette, hogy a francia állam nem engedi meg, hogy bármelyik francia bank fizetésképtelenné váljon. Október 17-én 320 milliárd eurós garanciát adott a banki adósságokra a kormány (beleértve a bankközi kölcsönzést), melyek 2009 vége előtt vannak kibocsátva, és esedékességük 5 év vagy kevesebb. 40 milliárd eurós alap került továbbá létrehozásra, hogy bevásároljanak a legnagyobb francia bankok papírjaiból. Október 21-én a francia kormány 10,5 milliárd eurós tőkeinjekciót nyújtott a legnagyobb francia bankoknak, így a BNP-nek, a Credit Ag-nak, SocGen-nek, Credit Mutuel-nek, Caisse d’Epargne-nek, Banque Populaire-nek. Kölcsönként van strukturálva, nincsenek irányítási vagy osztalék-korlátozások. Franciaország 70 ezer euróig biztosít garanciát a betétekre, ez a garancia 20 ezer euróról lett felemelve.

Németország

2010-09-05T14:45:00.000-07:00

Németországban három független támogatási rendszer van a nem banki betétekre, a magánkölcsönökre és bankrendszer megmentésére. A német kormány a pénzügyi piaci stabilizációjáról szóló törvényt október 17-én fogadta el, amely bankközi garanciákat és tőkeszavatolást biztosít.

Elsőhelyi Tartozás Garancia (Senior Debt Guarantee): Igénybe vehetik a német bankok, biztosítótársaságok, és nyugdíjalapok. A mértéket tekintve 400 milliárd EUR-ig lehetséges az adósság értékpapírokra (20 milliárd el van különítve a potenciális veszteségek esetére). A program garantálja az olyan debt security-kat, melyek 2009. december 31-ig kerülnek kibocsátásra, legfeljebb 36 hónapos lejárati idővel. Az igénybevétel költsége a kockázathoz igazodik.

Intézkedések különböző országokban

2010-09-01T04:50:00.000-07:00

Az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság az egész világon komoly gondokat okoz Európától Ázsiáig. Az USA és az Európai Unió valamennyi tagországa nagy kihívásokkal néz szembe, és jelentős intézkedéseket léptetnek életbe a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Számos országban kellett a kormányoknak közvetlenül megmenteni, feltőkésíteni vagy államosítani pénzintézeteket, bankokat, biztosítókat. A pénzügyi válságkezelési programok részben összehangolt, részben nemzeti hatáskörben végrehajtott intézkedései a legtöbb helyen hasonlóak. Egyre több ország veszi igénybe a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségét gazdálkodásának, pénzügyi rendszerének stabilizálása érdekében. A pénzügyi krízis egyre inkább áthat a reálgazdaságra is, gyárak zárnak be, csökkentik termelésüket, munkahelyek szűnnek meg világszerte. Az alábbi összefoglalás áttekintést ad arról, hogy az egyes országok milyen intézkedéseket tettek a pénzügyi krízis hatásainak enyhítése érdekében. A nemzetközi példák mutatják, hogy Magyarország a többi uniós országhoz hasonló problémákkal küzd, és a legtöbb esetben a más országokban is alkalmazott intézkedésekkel azonos lépésekkel védi a polgárok biztonságát, a hazai pénzpiac és a gazdaság stabilitását.

Közvetlen okai - 3.rész

2010-08-26T14:42:00.000-07:00

A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is „túlfűtött” piacon. Ekkor kezdtek csődbe menni az ingatlanirodák, és később a bankok, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Mindez persze hatással van a bankközi piacokra is, hiszen azok befagytak, és a bankok csak magas kockázati felárral voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani. A bankcsődökről érkező folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erőteljesebben megrendült, nem szívesen adnak kölcsön egymásnak, sőt, már magánszemélyeknek sem.

A gazdasági növekedést a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. Az utóbbi időben azonban az USA-ban a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelből folyt. Nem csupán ingatlanokat, de tartós fogyasztási cikkeket (autót, elektronikai cikkeket), gyakorlatilag szinte mindent meg lehetett kapni hitelre. A bankcsődök és az egyre gyakrabban érkező negatív hírek hatására viszont egyre nehezebb lett hitelhez jutni, ami a fogyasztásra is negatív hatással van. Ugyanakkor, ha például kevesebb autót vesznek az emberek (mert nem kapnak rá hitelt), akkor kevesebbet is kell gyártani, vagyis a fogyasztás csökkenése magával hozza a termelés csökkenését is, ami a munkanélküliség növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet.

Ráadásul a pénzpiacok a világgazdasági folyamatok közül talán a „leginkább globalizáltak”, központi szerepben pedig éppen az USA található.

Közvetlen okai - 2.rész

2010-08-23T18:10:00.000-07:00

Emellett megjelentek új termékek is, amelyekkel szintén lehetett növelni a profitot. A válság igazi okának ilyen termékek, a CDO-k és a CDS-ek elterjedté válását tekinthetjük. Mindez egy olyan eszköz volt, ami a bankok és a befektetők profitjának növekedését segítette elő, hiszen egy új termékfajtával, a CDS-el lehetett kereskedni, és abból növekedést elérni. A CDS-ek piaca nem szabályozott piac, hiszen az állami szabályok nem követték a piac változását, nem kapcsolódott ehhez a termékfajtához különösebb szabályozás. A CDS (credit default swap) lehetővé teszi, hogy a hitelek kockázatát át lehet származtatni. A vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. Ezek a CDS-ek csomagokban történő árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz volt felmérni a termék valós kockázatát, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte.

A másik termék a CDO, ami mögött hitelek vagy kötvények állnak, a vevő (befektető) átvállalja a banktól az adott csomag kockázatát. Ez az eladó banknak azért jó, mert így még több hitelt képes kihelyezni.

Mindezek az átláthatatlan kereskedések vezettek oda, hogy a rendszer alappillérének, az ingatlanáraknak a csökkenése felborította a rendszert, ami a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához vezetett.

Közvetlen okai - 1.rész

2010-08-20T10:39:00.000-07:00

Az Egyesült Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénznek” is köszönhető volt, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az elmúlt évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése miatt nem tartottak attól, hogy az adósok nem tudják majd visszafizetni a hiteleket.

Az is ösztönözte a bankokat, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt, erre az alapfeltételezésre épült minden további termék. Ez azt jelenti, hogy a modell csak addig volt működőképes, ameddig az ingatlanok értéke felfelé ment. Ha véletlenül valaki nem tudta visszafizetni a hitelt, a bank akkor is jól járt, hiszen az eredetinél magasabb áron tudta értékesíteni az ingatlant. Egyre szélesebb rétegek vettek fel hiteleket az Egyesült Államokban.

Ezzel párhuzamosan a bankok között is megindult egyfajta hitelezési verseny. A bankok egymással versenyezve egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „megbízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt, egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak, hiszen csak így lehetett a múlt évi növekedést felülmúlni.

2008-2009-es válság okai - 2.rész

2010-08-16T14:38:00.000-07:00

A válság legfőbb oka, hogy a hitelpiac telítődése miatt a hitelező bankok figyelme a másodrendű (subprime) adósok felé fordult,akik a régi hitelezési politikában nem vettek volna fel hitelt. Ezért új marketing módszerekkel valahogyan rá kellett őket venni arra, hogy vegyenek fel hitelt, hiszen a banknak is bevételhez kell jutnia valahogyan. Amerikában több évtizedes gyakorlata van a hitelből történő vásárlásnak, amely során a ház, autó, hajó vagy egyéb nagy értékű fogyasztási cikk a hitel fedezete. Ha a vevő fizetésképtelenné válik, akkor jön a behajtó a bank vagy a kereskedő megbízásából, és a fedezetet nyújtó ház, autó, hajó, ékszer stb. mellett még további értékeket foglal le és visz el, amíg a kötelezettség összegét ki nem teszik a lefoglalt dolgok. Természetesen mindazok, akik hitelfelvevőként túlvállalták magukat, és ilyen helyzetbe kerültek, veszítettek. Mivel a hitel kihelyezési (pénzpiaci) versenye egyre élesebbé vált, így az amerikai belső piac első komolyabb recessziós hatása azonnal megtette hatását. Ennek következtében jelentős nagyságrendet ugrott a bázis évekhez képest a „beragadt” ingatlanok és a „rossz” hitelek száma. Ez a nagyságrend már az ingatlanpiac számtalan ágon keresztbiztosított rendszerét sem tudta meggátolni a beomlástól, amely láncreakcióval vonta maga után a pénzügyi és üzleti folyamatban résztvevő bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket, pénzügyi és ingatlanalapokat. A válság gyorsan továbbterjedt más gazdasági ágazatok felé is.

2008-2009-es válság okai - 1.rész

2010-08-10T19:06:00.000-07:00

A 2008-as hurrikán „szezon” és a korábbiak, legyen az a 2007-es vagy a 2005-ös, átlagosan erősebb viharokkal járt, a károk nagy városokat is elértek. A trópusi ciklonok Florida, Louisiana, Mississippi, Alabama területeit is pusztították, letarolva teljes lakónegyedeket. Az ötös erősségű Katrina hurrikán New Orleans városának jelentős hányadát romba döntötte. A házakat a déli államokban nehezebb biztosítani a természeti csapások kockázata miatt.

A gyenge gazdasági helyzet változhat a 2008-as amerikai elnökválasztást követően, ha már nem a kampányba helyezik a pénzt a politikusok, stabilabb gazdaság jöhet létre Amerikában. Hatalmas összegeket emésztett fel az amerikai elnökválasztási kampány. Hatalmas továbbá az USA katonai költségvetése. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak. Ráadásul az iraki háború kapcsán az amerikaiak még mindig jelen vannak Irakban és az afganisztáni háború még mindig tart

2008–2009-es gazdasági világválság

2010-08-05T06:56:00.000-07:00

A 2008–2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válság‎ból alakult ki.

Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-válság (a sajtónyelvben subprime-válság) az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozik. Szűk minőségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai. Nouriel Roubini már 2006-ban figyelmeztetett a kialakuló problémákra és Soros György is 2007 folyamán sokszor nyilatkozott a növekvő problémával kapcsolatban.

2007 folyamán közel 1,3 millió amerikai ingatlan volt ingatlanárverés tárgya, ez a 2006-os adatokhoz képest 79% emelkedést jelentett. A főbb bankok, gazdasági intézmények, pénzintézetek a világon hozzávetőlegesen 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget szenvedtek el2008. július 17-ig. Amikor világossá vált, hogy az amerikaiakat pénzügyi válság érte, az elemzők ottani, helyi problémaként emlegették, mely az amerikai ingatlanpiacot sújtja. Azonban a válság hamar kiterjedt az egész világra.

Az Európai Bizottság szerint a válság következtében az eurózónában 2009-ben szinte teljesen leáll, 0,1%-os lesz a gazdasági növekedés. Az egész EU-ban pedig 0,2% . Az eurózóna 2008-ban recesszióba került: 2008 második és harmadik negyedévében 0,2%-kal csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye, ilyenre még sohasem volt példa. Az IMF prognózisa szerint 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, de a feltörekvő országok gazdasági növekedése is lassul. Elemzők szerint 2009-ben hazánkban 1%-kal esik vissza a gazdaság.

Agrárválság Magyarországon

2010-08-01T23:40:00.000-07:00

Hazánk legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, amely a korabeli kivitel 70%-át bonyolította; éppen ezért érintette igen érzékenyen a gazdaságot a külkereskedelmi cserearányromlás mellett a Magyarországon különösen nagyra nyíló agrárolló. Mivel a válság túltermelési válság volt, a világpiac összehúzódását okozta, nehéz volt értékesíteni a magyar gabonát és lisztet, amit Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnereinek (Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország, Németország) felerősödő protekcionizmusa csak tovább nehezített.

Ismert tény, hogy a túltermelési válság a mezőgazdaságban mindig árcsökkenést eredményez. A válság a magyarországi búzaátlagárakat 1934 elejére mélypontra süllyesztette (az 1928-as 30pengő/mázsa átlagárról 10pengő/mázsa alá), ami az egész világon példátlannak számított, csak az argentínai árszínvonal volt hasonlóan alacsony. Az alacsonyabb árak alacsonyabb bevételeket eredményeztek, ami a gépesítés és a műtrágyahasználat csökkenéséhez és ezáltal a terméseredmények romlásához vezetett.

A válság alatt a mezőgazdasági termelők rendkívüli mértékben eladósodtak. 1931-ben életbe lépett az adósvédelem, amely megakadályozta az eladósodott gazdaságok tömeges csődjét. Ezek a gazdaságok helyzetük javulása folytán 1935-36-ban megkezdhették adósságaik törlesztését. Az állam különféle módokon segítette őket: külön alapot hoztak létre a mezőgazdaság támogatására, melyből finanszírozták többek között az ún. boletta-rendszert (ártámogatás), a vasúti fuvarkedvezményeket, a termelési eszközök árának csökkenését, az értékesítési támogatásokat. A gazdavédelmi program egészen 1941-ig működött.

A költségvetés helyzete a válság idején

2010-07-26T10:49:00.000-07:00

1929-től újra deficites és 1930-ig nem is tudott újabb hiteleket felvenni, ezt követően hosszú lejáratú kölcsönt szeretett volna felvenni, de az egyre súlyosbodó helyzet miatt a nemzetközi pénzpiacokon nem került sor a kibocsátásra. Végül rövid lejáratú hitelhez sikerült hozzájutni, amit beruházásokra kellett volna fordítani, de ezt a költségvetés rendezésére fordították. Ezzel a kormány megsértette a genfi feltételeket és Magyarország újra Népszövetségi ellenőrzés alá került. Royall Tyler és Henry J. Bruce személyében 1938 tavaszáig fennmaradt az ellenőrzés és válságkezelési javaslatokat dolgoztak ki német minta alapján a bevételek növelésére és a kiadások csökkentésére.

A helyzet rendezése:
A helyzet rendezése éredekében a kormánynak választania kellett a stabil árfolyam és a pengő leértékelése között, az utóbbit legerőteljesebben Popovics Sándor, az MNB elnöke ellenezte. Ennek oka főleg az inflációtól való félelem volt, ami a hiperinfláció óta még mindig erősen élt a korabeli emberekben. A deflációs politika végül elhúzódó válságot eredményezett egészen 1938-ig, amikor a megváltozott pénzügyi politikát követően, megkezdődött a növekedés. Ez a stabil árfolyam, ami túlértékelt valutát eredményezett, az exportra rendkívül rossz hatással volt.

Hitelválság kialakulása Magyarországon

2010-07-23T20:16:00.000-07:00

1926 óta Magyarország eladósodási folyamata megkezdődött, súlyos külső egyensúlyhiány jellemezte ekkoriban a magyar gazdaságot, amit csak újabb külföldi hitelekkel volt képes kompenzálni. Így a Jegybank kénytelen felélni arany- és devizatartalékait, mindezek mellett az I. világháború után megszűnt tőkeimport tovább nehezítette hazánk helyzetét. A külföldi pénzpiacok sorra omlottak össze, 1931 májusában a bécsi Creditanstalt is, a bankpánik Magyarországra is átterjed, válságba kerül a Rothschild családdal szoros kapcsolatot ápoló Magyar Általános Hitelbank. 1931 nyarán a Jegybank megállapítja, hogy a Magyar Általános Hitelbank elvesztette alaptőkéjének nagy részét. Felmerül egy bankkonszolidációs program szükségessége, ahol esetleg más bankkal való összevonás vagy holding létrehozás révén megoldhatnák a helyzetet.

1931. július 13-án elrendelik a háromnapos bankszünnapot, ami a bankok és a tőzsde teljes bezárásával kívánta felszámolni a bankpánikot. Újboli megnyitásuk után korlátozták a betétkifizetéseket augusztus 14-ig. 1931. augusztus 16-án aranypengőrendelettel nyugtatják a betétekeseket, ami minden augusztus 15-e előtt elhelyezett betétet aranypengő alapra helyez, így megőrzik az értéküket. 1931. július 17-én áttértek a kötött devizagazdálkodásra. További intézkedésként pedig a kormány 1931. december 22-én (transzfermoratórium) hirdet, amiben beszüntették a hosszú lejáratú tartozások fizetését és létrehozták a Külföldi Hitelezők Alapja-t a Magyar Nemzeti Bankon belül. Végül csak 1937-ben került sor megállapodásra a törlesztésről a hitelezőkkel. 1932 júliusában Hitelrögzítő egyezményekben megállapodnak a rövid lejáratú tartozások fizetésének felfüggesztéséről is. 1932-ben Gömbös nemzeti munkaprogramjában is szerepel a bankkonszolidáció, de ez nem történik meg végül, mivel az állami vállalatok is törlesztésképtelenek.

Válságelméletek

2010-07-20T13:33:00.000-07:00

Kortárs magyarázatok:

Likviditációs elmélet: sokan a természetes megújulás hívei voltak, azt gondolták a válság büntetés a korábbi túlzott spekulációért, így nem szükséges a beavatkozás. Likvidálni kell mindent, hogy egy egészséges új gazdaság jöjjön létre.

Modern magyarázatok:

Monetarista hipotézis: (Monetarista volt Friedman, aki viszont kortárs) kidolgozói Milton Friedman és Anna J. Schwartz szerint túl gyorsan csökkent a pénzkínálat. A kirobbanás a Federal Reserve Board felelőssége (ami a világ legnagyobb aranykészleteivel rendelkezett), ahol vezetőinek szemében a végső hitelezői szerep lehetősége fel sem merült.

A háztartások fogyasztási szokásainak megváltozása: A tartós fogyasztási cikkek piacának növekedése – megjelenik az autó, mint tömegfogyasztási cikk, amit részletre (hitelre) vásárolnak meg, de a gazdasági recesszió miatt visszafogják a kiadásaikat az emberek, ami kumulatíve növelte a válság hatását.

Nemzetközi aranypénz-rendszer: (1990-es évektől a több tényezős problémák vizsgálata) A válság nemzetközi jellegének magyarázata.

New York-i részvénytőzsde eseményei 2. rész

2010-07-15T03:34:00.001-07:00

Mindemellett szükséges megemlíteni, hogy a nagyobb bankok nagy mennyiségű un. margin loan-t bocsátottak ki az 1929-es évig Amerikában, amire jellemző volt, hogy akár saját tőkénk 10-szeresének megfelelő értékében vásárolhattunk vele részvényeket. Pl.: 100 dollár saját tőkével vásárolhattunk 1000 dollárnyi értékpapirt. Mind emellett a margil loan-ra jellemző, hogy bármelyik pillanatban visszahívható volt, és a visszahívás pillanatától 24 órán belül kötelezően vissza kellett fizetni. Bizony sokan igénybe vették ezeket a típusú "spekuláns" kölcsönöket, főleg a gyors meggazdagodásra és növekedésre vágyó kisebb bankok. A tőzsdepiaci crach előtti napon tömegesen hívták vissza a nagybankok ezeket a kölcsönöket, aminek a hatására a részvényárak drasztikusan lecsökkentek, mert mindenki eladott, senki se vett (ezzel mgindult a megállithatatlan pánik). Sok összeesküvés elmélet ezt látja a tőzsdepiac összeomlás igazi okának, amely mögött J.D. Rockefeller, Bernard Baruch és J.P. Morgan spekulációit látják, akik különös módon kiléptek a piacról az összeomlás előtt és amiből bizonyitottan busásan profitáltak.

New York-i részvénytőzsde eseményei 1.rész

2010-07-06T02:44:00.001-07:00

A világgazdasági válság előtt részvénypiaci buborék alakult ki a New York-i részvénytőzsdén. A New York-i részvénytőzsde részvényindexe a Dow Jones Industrial Average (DJIA) 1929. szeptember 3-án érte el csúcspontját 381 ponttal. A részvények túlértékeltségét mutatja hogy a részvények átlagos P/E mutatója 1929 szeptemberében 32.6 volt, ami magasan a történelmi átlag (ezzel együtt a racionális érték) fölött volt. A buborék kipukkanása hamarosan be is következett. Első lépésként szeptember 5.-én 2,7%-ot esett az index, 379-ről 369-re. Szeptember folyamán elég hektikusan alakultak az árfolyamok, majd októberben a bizonytalanság átcsapott zuhanásba és pánikba: október 23-án nagyon magas forgalom mellett a részvények zuhanórepülésbe kezdtek. Az index 326-ról 305 pontra esett vissza, ez 6,5%-os csökkenést jelentett. Másnap tovább 299 pontra süllyedt. Majd október 28-án, jött az u.n. “Fekete Hétfőn” amikor 12,82%-os zuhanással 260 pontra csökkent az index értéke. Másnap, október 29-én újabb közel 12%-os veszteség következett, az index 230 ponton zárta a napot. Ez két napra vetített 24%-os veszteséget jelentett. Az árak csökkenése ezzel nem fejeződött be. Az index 1930. október 8-án 200 pontig süllyedt, 1931. szeptember 29-ére pedig a Dow Jones 100 pont alá csökkent. A Dow Jones index a mélypontját 1932. július 8-án 34 hónappal az 1929. szeptemberi csúcs után 41.22 ponton érte el, ami közel 3 év alatt mintegy 90%-os csökkenést jelentett. A részvények válság előtti túlértékeltségét az is mutatja, hogy az index a 400 pontos határt majd csak 25 év múlva 1954-ben lépte át.
Érdekes aktuális folyománya a történteknek, hogy a részvény, mint kockázatos befektetési forma megtérülését hosszútávon szokták vizsgálni, és összehasonlítani más befektetési formák hozamával. Ezen összehasonlítások kezdődátumának gyakran a 1932-es mélypontot szokták választani. Egy esetleges 3 évvel korábbi kezdőpont választása esetén egészen más eredményeket kaphatunk…

Válságkezelés az Egyesült Államokban

2010-06-23T04:58:00.001-07:00

1933. március 4-én hirdette meg a hivatalába frissen beiktatott Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök új gazdasági-társadalmi irányvonalát, a New Dealt. Kemény kézzel rendbe tették a válságba került amerikai gazdaságot.

A gazdasági recesszió már Calvin Coolidge elnöksége alatt kezdetét vette, a helyzet azonban Herbert Hoover alatt fordult válságosra. Az 1932-es választásokon diadalmaskodó Roosevelt átfogó válságkezelő programot kínált a kilábalásra, a New Deal három R-je (relief, recovery, reform) a társadalom perifériájára szorultak és a válság által legsúlyosabban érintettek számára is megváltást ígért.

A politika világában mágikus számnak tekintett első 100 nap alatt az elnök gyors megoldásokat foganatosított a legsürgetőbb területeken. Négynapos bankzárlatot rendelt el, új banktörvényt vitt keresztül a kongresszuson, megtiltotta az arany kivitelét az országból. A bankok újbóli megnyitását engedélyhez kötötte, így helyreállította a bankokkal szemben megcsappant bizalmat. Az inflációs gazdaságpolitika jegyében leértékelték a dollárt.

A munkanélküliség megszüntetésére létrehozták a polgári tartalék hadtestet (CCC), a munkások táborokban laktak, ingyen étkezést, szállást, egyenruhát és napi 1 dollár zsebpénzt biztosítottak számukra. A program keretében erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek. Megalakult a közmunkaügyi hivatal is, melynek feladata a közmunkák szervezése volt.

A mezőgazdaság fellendítése érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, a farmereket kárpótolták és haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére. Az iparban megteremtették a tisztességes verseny feltételeit, meghatározták a maximális munkaidőt és a minimális munkabért. Trösztellenes törvényeket fogadtak el, jelentősen megnyirbálták a vállalatok jogait és kiváltságait.

A láthatatlan kéz politikáját a cselekvő állam koncepciója váltotta fel, megkezdődött a társadalombiztosítási rendszer kiépítése, a munkások védelme állami feladat lett. A szociális intézkedések jegyében elkezdődött a munkanélküliek segélyezése, létrejött a Szövetségi Gyorssegélyező Hivatal (FERA).

Roosevelt a társadalmi támogatottság érdekében nagy gondot fordított az amerikaiak tájékoztatására is. A "kandalló előtti beszélgetéseket" egész Amerika figyelemmel kísérhette a rádióban. Szintén remek ötletnek bizonyult a "kék sas akció", amelyben a New Deal törvényeit betartók kék sassal jelölhették meg áruikat.

1935-ben a konzervatív gazdaságpolitika hívei Roosevelt ellen fordultak, a legfelsőbb bíróság a New Deal több törvényét is alkotmányellenesnek ítélte. Roosevelt ekkor a testület létszámát 9-ről 15-re emelte, s hogy, hogy nem, ekkor már elfogadták a korábban alkotmányellenesnek minősített törvényeket.

Az első New Dealt Keynes gazdaságpolitikájára alapozva 1935-36-ban egy újabb követte, amely kétmillió munkanélküli számára teremtett munkahelyet. Az intézkedések következtében az amerikai gazdaság újra felfutóban volt, nem csoda, hogy az elnök az 1936-os választásokon földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, s az évtized végére Amerika kilábalt a válságból.

Hatása Európában- Ausztria

2010-05-24T08:26:00.000-07:00

Európán belül először Ausztriában robbant ki 1931-ben. Ennek az oka, hogy a Monarchia felbomlása után nem volt már szükség a korábbihoz hasonló méretű nagybankokra Bécsben és ezt a bécsi bankok nem ismerték fel. Az utódállamokban továbbra is fenntartották fiókhálózatukat, ami magasabb működési költségeket eredményezett. Csak a rossz ügyfelek vették igénybe szolgáltatásaikat, akik a válság során először váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a bankok, amire az állam bankfúziókkal reagált, ennek eredményeként a válság kirobbanásának idejére már csak nagybankok maradtak.

1931 májusában a Creditanstalt bejelentette fizetésképtelenségét, ami világszintű megdöbbenést váltott ki (bár a bank problémái már a 1920-as években elkezdődtek). A bejelentés bankpánikhoz vezetett. Az állam kénytelen volt közbelépni és a költségvetés magára vállalta a bank konszolidációját (amibe majdnem beleroppant). 1934-re a Creditanstalt egyesült a Wiener Bankverein-nal és CA-Bankverein néven működött tovább egyetlen nagy bankként állami tulajdonban.

Az osztrák bankcsőd átterjedt a szomszédos országokra, például Németországra is.

Hatása Európában-Németország

2009-11-22T07:29:00.000-08:00

Németország már a válság kirobbanása előtt 5 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezett, aminek a felét, 2,5 milliárdot a jóvátétel fizetésére fordítottak. Sok történész a magas munkabérekben látja a gazdasági problémák forrását, aminek hatására folyamatosan veszített aranytartalékaiból az ország. 1931 júliusában nem sokkal a Creditanstalt bejelentése után csődbe ment a Darmstädter- und Nationalbank. A Jegybank nem tudott az aranypénzrendszer miatt segíteni a bankon, így július 13-án bankszünnapot rendeltek el. A márka konvertibilításának megszüntetése mellett a kormány fizetési moratóriumot is hirdetett. Franciaország ajánl hitelt Németországnak, de ezt politikai feltételhez kötötte, amit a németek nem fogadnak el a „sértődöttségi politika” miatt aminek a célja a versailles-i békerendszer újratárgyalása. Végül az USA után Németországot sújtotta a leginkább a válság, ezért is erősödhettek meg annyira a szélsőséges pártok.

Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban

2009-11-12T14:02:00.000-08:00

Az Federal Reserve rendszer 1913-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, mivel ez a központi bankok feladatkörébe tartozik, így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első 1930. októbertől – decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező hiányában nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és 1931. júniustól decemberig tartott. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör egy harmadik csődhullám is 1932 decemberétől 1933 márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt.

A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, Herbert Hoover elnök drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett.

Előzménye, okai

2008-10-28T08:27:00.000-07:00

Az Első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya. A Békeszerződés ráadásul nehezítették a talpraállást, a világpiac jelentős mértékben beszűkült. A háború okozta teljes károkat Németország és szövetségeseinek kellett fizetnie (1921-ben a jóvátételt 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg), az angolok és a franciák ebből törlesztették – volna – tartozásaikat az Egyesült Államok felé. Az USA-ban 1921-ben, míg Európa több országában a húszas évek közepe felé sikerült helyreállítani a károkat, ám a fellendülés csak rövid ideig tarthatott.

Kirobbanása

2008-10-28T08:19:00.000-07:00

A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (FRS vagy Fed, az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami Defláció vezetett. Mindezt tovább tetézte az 1929. augusztusban kezdődő Gazdasági recesszió (megíratlan szócikk). Világszinten túltermelés alakult ki, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után 1929. Október 24., a „fekete csütörtökön” megkezdődött a Részvénypiaci recesszió (megíratlan szócikk) is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsde eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont Október 28. jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott.

Magyarország a válság előtt

2008-10-28T08:08:00.000-07:00

Magyarország helyzete az 1920-as évek végére stabilizálódni látszott az I. világháború és Trianoni békeszerződés megrázkódtatásai után. Ehhez a hátteret az időszakban jellemző világgazdasági konjuktúra teremtette meg: a magyar termékek számára kedvezőek voltak az értékesítési lehetőségek külföldön, szükségleteit is viszonylag könnyen be tudta szerezni az ország, illetve a kedvező külföldi hitelek is elősegítették a viszonylagos fellendülést. A gazdasági válság ezeket a feltételeket egy az egyben megszüntette.

A válság utáni világ

2008-10-28T08:05:00.000-07:00

Az ipari forradalom harmadik hulláma, mely az USA-ban indult, elősegítette a válság utáni fejlődést. Beindult a kőolaj és az elektromos áram szolgáltatása, a gépkocsigyártás ipari húzóágazattá vált: autópályák, hidak, alagutak, benzinkutak és javítóműhelyek, autós vendéglátó-egységek épültek szerte a világban. Megindult az első (London-Párizs) légijárat is. A hírközlést segítette a rádiózás elterjedése. A háztartásokban megjelennek az elektromos háztartási gépek, s az első műanyag, a bakelit.